1580-ban született egyszerű, mélyen vallásos paraszti családból. A barcelonai egyetemen tanult, majd 1602. augusztus 7-én felvételét kérte a jezsuita rendbe. Két év múlva tette le fogadalmát, majd Malorcába küldték. Az itteni kolostori évek alatt ismerkedett meg a kolostor kapusával, Rodriguez Szent Alfonzzal (1531-1617). Egész életére kihatással volt ez a találkozás az áldozatvállalás e nagy egyéniségével. Tanulmányai befejeztével 1610. április 15-én indult Amerikába. A misszionáriusi munkát Cartagena hatalmas tengeri kikötővárosban végezte. Ide érkeztek a néger rabszolgákkal érkező hajók.
Sokféle kincsünk van, amit Istentől kaptunk. Tehetségeink, képességeink. Mindezeket azért kaptuk, hogy használjunk vele. Jézus új szövetséget és új törvényt hozott. Száműzte a farizeusi merevséget, és a törvény be-tűje helyett a hitet és reményt adta. Természetesen nem az emberi önkényt szentesítette, hanem az Egy-házon keresztül adja akaratát. Teljesítése nagy figyelmet és tökéletes engedelmességet kíván.
A Szentleckéhez Jézus Krisztusban megjelent közöttünk a láthatatlan Isten. Vérében váltságot hozott, halálával megszerezte a kiengesztelődést, hogy szentek és szeplőtelenek lehessünk. Most már Krisztus Titokzatos Testéhez tartozunk, és szenvedéseinkkel kiegészítjük azt, ami hiányzik Krisztus szenvedéséből.
Az Evangéliumhoz Jézus vitája a farizeusokkal kifejezett vallomással zárul. Nemcsak a felebaráti szeretet vagy a szükség készteti a cselekvésre, hanem elsősorban az Ő isteni hatalma, mert Ő Ura a szombatnak is.
Napi Igehelyek
1Kor 4,6-15
Ezeket, testvérek, miattatok alkalmaztam magamra és Apollóra, hogy rajtunk tanuljátok meg: Ne többet annál, ami írva van! Senki se kérkedjék az egyikkel a másik rovására! Ki mond különbnek másoknál? Mid van, amit nem kaptál? Ha pedig kaptad, miért dicsekszel, mintha nem kaptad volna? Lám, már jóllaktatok, már meggazdagodtatok, nélkülünk is uralomra jutottatok! Bárcsak uralomra jutottatok volna, hogy veletek uralkodhatnánk! Úgy látom ugyanis, hogy Isten nekünk, apostoloknak az utolsó helyet jelölte ki, mint olyanoknak, akiket halálra szántak, hogy látványosságul szolgáljunk a világnak, az angyaloknak és az embereknek is. Mi oktalanok vagyunk Krisztusért, ti okosak Krisztusban. Mi gyöngék vagyunk, ti erősek. Titeket megbecsülnek, minket megvetnek. Mindmáig éhezünk és szomjazunk, nincs ruhánk és verést szenvedünk. Nincs otthonunk, és kezünk munkájával keressük kenyerünk. Ha átkoznak minket, áldást mondunk, ha üldöznek, türelemmel viseljük, ha szidalmaznak, szelíden szólunk. Szinte salakja lettünk ennek a világnak, mindenkinek söpredéke mostanáig. Nem azért írom ezeket, hogy megszégyenítselek, hanem mint kedves gyermekeimet intelek benneteket. Ha számtalan tanítótok volna is Krisztusban, atyátok nincs sok. Az evangélium által én adtam nektek életet Krisztus Jézusban.
Lk 6,1-5
Az egyik szombaton vetések közt járt. Tanítványai kalászokat téptek, kezükkel szétmorzsolták és ették. Néhány farizeus rájuk szólt: "Miért tesztek olyat, ami szombaton tiltva van?" Jézus felelt nekik: "Nem olvastátok, mit tett Dávid, amikor társaival együtt éhezett? Bement az Isten házába, fogta a szent kenyeret és evett belőle, és adott a többieknek is, noha ezt csak a papoknak lett volna szabad megtenniük?" Majd hozzátette: "Az Emberfia ura a szombatnak is."
