Minden átelmélkedett igazságot átadni! Ez volt szent Domonkos jelmondata. Nem csak a domonkosok, de minden megkeresztelt ember feladata is ez: a Krisztusban megélt valóság tovább adása.
A hangsúly egyaránt vonatkozik az elmélkedés fontosságára és a megosztásra is. Csak akkor lehet igaz és gyümölcsöző igehirdetésem, hitoktatásom, tanúságtételem, ha előtte "átbeszélem" az Úrral. De az elmélkedések, adorációk során kapott isteni ajándékokat is meg kell osztanom testvéreimmel, hiszen így valósulhat meg személyes életemben is szent Pál gondolata: "élek többé nem én, hanem Krisztus él bennem!"
Ez 1, 2-5.24-2,1a Isten dicsőségének látomása Mt 17, 21-26 Ahol ketten vagy hárman összejöttök a nevemben, ott vagyok köztetek.
Manapság egyre nagyobb a vágy a közösségre. Jézus közösségbe hív minket. Az Ő nevében összegyűlni, együtt Isten elé állni, minden közösség alapja.
Napi Igehelyek
Ez 1,2-5.24-28c
A hónap ötödik napján, Joachin király száműzetésének ötödik esztendejében ezt a szózatot intézte az Úr Ezekiel paphoz, Búzi fiához, a káldeaiak földjén, a Kebár folyó mellett, mert ott terjesztette fölé az Úr a kezét. Ez volt a látomásom: Íme, forgószél jött észak felől és nagy felhő, lobogó tűz és körülötte fényesség, és belőle, tudniillik a tűz belsejéből, olyasvalami tűnt elő, mint a fénylő érc. Abban pedig olyasmi volt, mint négy élőlény. Alakjuk ilyen volt: emberhez hasonlítottak; A szárnyuk suhogását olyannak hallottam, mint a nagy vizek zúgását, mint a fölséges Isten szózatát; amikor jártak, hangjuk olyan volt, mint a sokaságé, mint a tábor zaja; amikor pedig álltak, leeresztették a szárnyukat. Mert valahányszor szózat hangzott az égboltozat fölött, amely fejük felett volt, megálltak, és lebocsátották szárnyukat. Az égboltozat fölött pedig, amely fejük felett volt, olyasmi látszott, mint a zafírkő, királyi székhez hasonló; s a királyi székhez hasonló dolog fölött fenn emberi alakhoz hasonló valami látszott. Ebben köröskörül olyasvalamit láttam, mint a fénylő érc, olyasmit, mint a tűz; derekától felfelé pedig és derekától lefelé köröskörül olyan valamit láttam, mint a fénylő tűz, olyasmit, mint a szivárvány, amikor esős napon a felhőben feltűnik. Ilyennek látszott a fényesség köröskörül. Így láttam az Úr dicsőségének jelenését. Én, amikor ezt láttam, arcra borultam. Ekkor egy beszélőnek szavát hallottam.
Mt 17,22-27
Amikor Galileában összegyűltek, Jézus azt mondta nekik: ,,Az Emberfiát át fogják adni az emberek kezébe, megölik őt, de harmadnapon föl fog támadni.'' Erre nagyon elszomorodtak. Amikor Kafarnaumba érkeztek, odamentek Péterhez azok, akik a két drachmát szedik, és azt mondták neki: ,,A ti Mesteretek nem fizeti meg a két drachmát?'' Azt felelte: ,,De igen!'' Mire hazaért, Jézus megelőzte őt és azt mondta neki: ,,Mit gondolsz, Simon, a föld királyai kiktől szednek vámot vagy adót: a fiaiktól, vagy az idegenektől?'' Ő azt felelte: ,,Az idegenektől.'' Jézus erre így szólt: ,,Akkor tehát a fiak mentesek. De hogy ne botránkoztassuk meg őket, menj a tengerhez, vesd ki a horgot, és fogd ki az elsőként kapó halat. Nyisd ki a száját, s találni fogsz benne egy sztatért. Fogd azt és add oda nekik értem és érted.''
