Korunkban sokan igyekeznek letagadni azt, hogy létezik a Sátán, még a hívő emberek közül is. Teológiai irányzatok tagadják a Sátán létét, mondván, hogy a keresztény tanítás a Sátán léte nélkül is megáll a lábán.
De nem kell a teológia világába menni: a hétköznapi "felvilágosult" hívő is tagadja a Sátán létét, mondván, hogy ez valami régi mesefigura, amit csak arra találtak ki, hogy a gyerekeket ijesztgessék vele, mikor rosszalkodó gyerekeknek mondják, hogy "viselkedj rendesen, mert elvisz az ördög"!
Ha tagadjuk a Sátán létét, akkor mivel magyarázzuk meg a világban tapasztalható sok-sok rosszat? Mivel magyarázzuk meg az ember rosszra való hajlandóságát, amiről Szent Pál apostol így ír egyik levelében: "nem a jót teszem, amit akarok, hanem a rosszat, amit nem akarok". Tudjuk hitünk tanítása alapján, hogy az ember a legtökéletesebb teremtett lény az angyalok után, de ugyanakkor megtapasztaljuk életünkben, hogy az ember tud a teremtett világban a legtökéletlenebb lenni. Elég csak a háborúk borzalmaira gondolni, vagy egyszerűen saját életünk olyan elhibázott eseményére, tettére, melytől utána iszonyodva, elborzadva fordulunk el, s alig hisszük el, hogy ezt a borzalmat mi cselekedtük, képesek voltunk rá.
Jézus példabeszéde a konkolyról és a konkolyt hintő ellenségről arra tanít minket, hogy igenis léteznek az ördögök a Sátán, aki bizony sorainkban munkálkodik.
De kik az ördögök, ki a Sátán?
Már a gyerekek megtanulják a hittanon az egyszerű választ: bukott angyalok. Az angyalok pedig Isten teremtményei. Az angyaloknak lelkük van, testük nincs, nekik is, mint az embernek értelmük és szabad akaratuk van. Tudjuk, hogy az ember is eme két fontos képessége - az értelme és a szabad akarata - folytán képes ellenszegülni az Istennek, vagyis bűnt elkövetni. A bűn elkövetése az angyaloknál is lehetséges, mert ők is rendelkeznek értelemmel és szabad akarattal. És bizony az angyalok egy része ellenszegült Istennek, fellázadt Isten ellen, Sátán ezek a bukott angyalok, az ördögök, a Sátán. A Sátán irigykedik az Istenre, és mindenre ami csak Isten műve. Különösképpen is irigykedik az emberre, aki Isten képe és hasonlatossága, a teremtés koronája. Irigységében minden lehetséges eszközzel igyekszik Isten és ember ellen dolgozni.
De egy nagyon fontos dolgot ki kell emelni. Azt, hogy a Sátánnak tulajdonképpen nincs hatalma. Jézus Krisztus a Sátán hatalmát az ember fölött megtörte, megszüntette halálával és feltámadásával.
Dehát akkor hogyan uralkodhat rajtunk? Úgy, ha szabad akaratunk által beleegyezünk kísértésébe, ha hagyjuk magunkon uralkodni. Ezért hogy mégse legyen hatalma felettünk a Sátánnak, ne engedjük szóhoz jutni.
