Szentlecke: Zsid 3, 7-14
Ne keményítsetek meg szíveteket!
Evangélium: Mk 1, 40-45
Ha akarod, megtisztíthatsz engem.
A greccio listáról ollózva:
„Engedelmeskedj, ne viszálykodj, oszd meg gondolataidat az emberekkel.” Egymásért. békességben élni, jót tenni, a másik épülésén fáradozni.
Ferenctől: -„Fölséges és dicsőséges Isten!”
1902.-ben egy leírásból Johannes Jörgensentől a greccio-közeli ferences remeteségből:
- „Alig tudnék megrendítőbb élményre emlékezni, mint erre a néhány percre a ferencesek között. Eleven középkor! Nagyon messzire került a huszadik század. Messze a hegyláncokon túl volt a modern világ: a fény, lárma, őrültség, bohóckodás, hiúság és romlottság. Valószerűtlen volt, hogy …kocsik, fényár, paloták, varieték is vannak. Az igazán valóságos csak ez a pici, szegény, ősrégi kolostor volt, ..az ima, a hálaaadás, az örök Istendícséret. A sötétben és magányban mindent betöltő Isten-valóság. Teljes hallgatás, elmerülés az imában. Harangszó a csendes völgy fölött.”
Igen. A hallgatás: alászállás a szív mélységeibe. Vágyakozó szeretettel való fülelés, hogy lényünk legmélyebb rétegével megpillantsuk Krisztus láthatatlan arcát. Az Istenarc ebből a mélységből, a szív mélységéből bukkan elő, mert a klasszikussal:-„Jól, csak a szívével lát az ember!” Hallgatás közben buzog fel az ima. Menj Istenhez üres kézzel, de a szív készültségével!
Oltalmazz, segíts rajtam, tekints le rám! Bölcsességed teremtett, s gondviselésed kormányoz minket. Add, Urunk, hogy nyílt szívvel, hűségesen járjunk utadon, türelmet és állhatatosságot tanúsítsunk a bajok viselésében!
