A hívek üdvözlése után: Az Úr ünnepei és a vasárnapok Megváltónk tanítását, földi életének eseményeit elevenítik meg. Miközben Jézus misztériumait átéljük, kiáradó kegyelmének segítségével magunk is átalakulunk.
A kánai menyegző eseménye még vízkereszthez kapcsol minket. Jézus istensége megnyilvánul csodájában. Ha megtesszük, mi is, amit Jézus mond, csodát tapasztalhatunk életünkben. Ha figyelünk szavaira, ma is megnyilvánuló erejére, növekszik hitünk.
Első könyörgés után: Jézust nagy népsokaság követte, hallgatta tanítását. Az apostolok állandóan vele voltak. Lábaihoz ülünk és úgy hallgatjuk Isten igéjét.
Olvasmány: Iz 62, 1-5 Új néven hívnak majd, amit az Úr ajka nevez el.
Szentlecke: 1Kor 12, 4-11 A Lélek ajándékait mindenki azért kapja, hogy használjon vele.
Evangélium: Jn 2, 1-11 Tegyetek meg mindent, amit mond.
Hívek imája:
Pap: Testvéreim! Kérjük Megváltónkat, a mi Urunk, Jézus Krisztust, hogy szent Anyjának közbenjárására tisztítsa meg gyarló emberi természetünket, és tegye egyre nemesebbé!
- Hogy életünk minden eseményében Jézussal együtt vehessünk részt, kérjük Urunkat!
- Hogy készek legyünk mindig Jézus szavát követni, és észrevegyük életünk rejtett csodáit, kérjük Urunkat!
- Hogy a farsang idejében a különböző vidám eseményeken is keresztényként, értékeinket megmutatva tudjunk részt venni, kérjük Urunkat!
- Hogy bátran forduljunk Jézushoz minden nehézségünkben, a körülöttünk élők nehézségeit pedig merjük Jézus elé vinni, kérjük Urunkat!
- Hogy elhunyt testvéreink megtapasztalhassák a mennyország örömét, kérjük Urunkat!
Pap: Urunk, Jézus Krisztus! Te a vizet borrá változtattad, borunkat pedig szent véreddé teszed. Folytasd lelkünkben is csodás átváltoztató működésedet, és alakítsd érdemszerzővé mindennapi teendőinket a tiszta szándék és kegyelmed ereje által! Aki élsz és uralkodol mindörökkön örökké. Ámen.
A felajánlási könyörgés után: A kenyér és a bor felajánlása után bemutatjuk áldozatunkat. A szentmisében titokzatosan megismétlődik az utolsó vacsora és Jézus kereszthalála. Isten trónja előtt felajánljuk engesztelésül önmagunkért, az összes élő és meghalt hívek lelki javára.
Áldozási könyörgés után: A szentmise hálaadó áldozat is, Hálát adunk a bűnök bocsánatáért, Isten tanításáért, az áldozati lakoma eledeléért: a szentáldozásért. Egész héten folytassuk a hálaadást minden jóért, amit Isten kezéből vettünk.
A HÍVEK ÜDVÖZLÉSE UTÁN: Az Úr ünnepei és a vasárnapok Megváltónk tanítását, földi életének eseményeit elevenítik meg. Miközben Jézus misztériumait átéljük, kiáradó kegyelmének segítségével magunk is átalakulunk.
ELSŐ KÖNYÖRGÉS UTÁN: Jézust nagy népsokaság követte, hallgatta tanítását. Az apostolok állandóan vele voltak. Lábaihoz ülünk és úgy hallgatjuk Isten igéjét.
FELAJÁNLÁSI KÖNYÖRGÉS UTÁN: A kenyér és a bor felajánlása után bemutatjuk áldozatunkat. A szentmisében titokzatosan megismétlődik az utolsó vacsora és Jézus kereszthalála. Isten trónja előtt felajánljuk engesztelésül önmagunkért, az összes élő és meghalt hívek lelki javára.
ÁLDOZÁSI KÖNYÖRGÉS UTÁN: A szentmise hálaadó áldozat is, Hálát adunk a bűnök bocsánatáért, Isten tanításáért, az áldozati lakoma eledeléért: a szentáldozásért. Egész héten folytassuk a hálaadást minden jóért, amit Isten kezéből vettünk.
Kedves Testvérek!
Jézus első csodájáról hallottunk János evangélista kommentálásában. János evangéliumában domborodik ki az, hogy csodáit egyáltalán nem népszerűségre való törtetésként tette, hanem azért, hogy higgyenek benne a csodák által. A csodák jelek. Csodát csak Isten által tehet valaki. Ha tehát Jézus csodákat tesz, vele van Isten, ami hitelesíti minden szavát, tanítását. János evangéliumában csak néhány csodát ír le, de azokat elég hosszasan és tartalmasan.
Amit ma hallottunk, az az első csoda. Amikor valamit elkezdünk, amikor valamiből megszületik az első, annak mindig nagy jelentősége van életünkben. Fontos az első szó, amit a beszélni tanuló gyermek kimond. Az első lépés, amit a járni tanuló gyermek megtesz. Az első jegy, amit kap az iskolában. Fontos az első munkahely - és még sorolhatnám tovább. Az egész emberiség sorsára döntő befolyású Jézus Krisztus életében kulcsfontosságú az első csoda: nemcsak Jézusnak, hanem inkább nekünk. Olyan ez az első csoda, hogy ebbe jelképek formájában bele van sűrítve egész üzenetének lényege. Azonban nem kis nehézséget okoz, hogy nem egyenes, értelemre ható beszéd formájában van ez az üzenet, hanem jelképekben. De ez nem véletlen.
A Szentírás nagyon gyakran beszél jelképekben Istenről. Nemcsak azért, mert Isten tulajdonnevét - a JAHVE nevet nem volt szabad kiejteni a zsidó embernek száján, hanem inkább azért, mert Isten mérhetetlenül fölöttünk áll. Isten életét, létét emberi szavakkal, fogalmakkal nem írhatjuk le maradéktalanul, legfeljebb némi fogalmat alkothatunk róla. A jelképek olyan kifejezőeszközei a nyelvnek, amelyek nemcsak az értelemre, hanem az érzelemre és az akaratra is hatnak, ezáltal sokkal több dolgot mondanak el a jelzett dologról, mintha csak értelemszerűen leírnák azt. Gondoljunk egy szép veresre, amely tele van jelképekkel: érezzük, hogy mindenestől megmozgatja nemcsak értelmünket, hanem érzelmeinket is.
Amit a kánai menyegzőn tesz Jézus, annak jelképes értelme van. Az egyik ilyen jelkép, hogy borrá változtatja a vizet. Az azt jelenti, hogy az Ószövetséget - a vizet - fölváltja az Újszövetség - a bor. A bor sokkal nemesebb ital a víznél. Ez azt akarja jelképezni, hogy a Jézus Krisztusban elérkezett kinyilatkoztatás sokkal teljesebb, tökéletesebb, mint az ószövetségi próféták által hozott kinyilatkoztatás. A jézusi üzenet által összehasonlíthatatlanul közelebb kerül az ember az Istenhez.
De a legfontosabb jelkép ebben a csodában, maga a mennyegző. Jézus nem egy példabeszédében az Isten Országát egy lakodalomhoz, menyegzőhöz hasonlítja, melyet egy úr, vagy király rendez meg fia esküvőjén. Ezen a menyegzőn aki rendezi az nem más mint az Atyaisten, a fia Jézus Krisztus, a menyasszony pedig az Egyház. A mai szentmise ószövetségi olvasmányában is hallottunk erről: "Amint a vőlegény feleségül veszi a leányt, úgy fog frigyre lépni veled, aki téged felépít, és amint a vőlegény örül a menyasszonynak, úgy leli örömét benned Istened." A mennyei lakodalom teljesebb értelme a Jelenések könyvében bontakozik ki, ahol a mennyei seregek így magasztalják Istent: "Alleluja! Megkezdte uralmát Urunk, Istenünk, a Mindenható. Örüljünk, ujjongjunk és dicsőítsük, mert eljött a Bárány menyegzőjének napja. Menyasszonya felkészült. Megadatott neki, hogy ragyogó fehér patyolatba öltözzék."
Ma sajnos nehezen éljük át igazi mélységében ezeket a jelképeket, mert a mi lakodalmain már nem olyan felhőtlen vigasságok, mint Jézus idejében voltak. Ma nem mindig öröm, ha valakit meghívnak egy lakodalomban, mert ajándékot kell venni az ifjú párnak, mintegy megváltva a belépőt az egy éjszakán át tartó mulatságba. Jézus idejében egy álló hétig tartott a vigasság abban a világban, ahol a bor és a hús a legritkább dolognak számított a legtöbb ember asztalán, ahol nem kellett ajándékot venni az ifjú párnak, ahol valóban felhőtlen volt az öröm.
Az hogy Jézus első csodáját egy menyegzőn teszi, mély utalást jelent arra, hogy ilyen az Isten Országa; ilyen felhőtlen öröm, amikor Isten életében részesülünk mindörökre.
S mindez mikor lesz? Mikor kezdődik ez a vigasság? A legtöbb hívő ember azt mondaná rá: hát amikor meghalunk. Addig is ki kell bírni ezt a siralomvölgy földi életet, hogy majd "jót mulassunk" odaát. Ez egy nagy tévedés, amikor életünket két szakaszra bontjuk fel: a földi és a túlvilági életre, amely lényegesen különbözik egymástól. Életünket valóban két részre kell felosztani, de a választóvonal nem a testi halál. Életünk a keresztség előtt és a keresztség utáni életből áll. Mi, megkereszteltek már az Isten Országában vagyunk. Igaz még szenvedések és kísértések közepette, de lényegében ugyanazt az életet kaptuk már meg, ami majd a testi halál után lesz, amikor már nem lesznek szenvedések és kísértések.
Ugyanígy a Bárány menyegzője nem halálunk után kezdődik, hanem már elkezdődött. Mi pedig a keresztségben megkaptuk a fehér ruhát, mely fehér ruha nem más, mint a menyegzős köntös a Bárány menyegzőjére. S hogy a Bárány - Jézus Krisztus menyegzője már elkezdődött mi sem mutatja jobban, mint keresztény életünk csúcsa a szentmise, amikor fölhasad az ég, amikor valóban részt veszünk a Bárány menyegzőjének örömében megtörve a hétköznapok szürke egyhangúságát!
Kedves Testvéreim! A keresztény embernek szüntelen örvendezésben kell élni, mert már a menyegzőn van! De a szomorú valóság, hogy rengeteg olyan keresztény ember van, aki szomorú, aki csak elviseli ezt az életet mint valami siralomvölgyet, Aki csak szomorú szívét hozza el a szentmisére, a menyegzőre.
Testvérem! Árassz sokkal több derűt magadból! Máskülönben hogyan akarsz tanúskodni az örömhírről, ezzel a szomorú arccal?
Jézus a kánai menyegzőn kinyilatkoztatta dicsőségét, és tanítványai hittek benne. Te hiszel-e? Ha igen, akkor kérd Isten Szentlelkét, hogy tegyen derűs kereszténnyé, aki hirdeti a világban: a Bárány menyegzője már elkezdődött!
Ámen.
Az igehírdetésben Isten szeretete mutatkozik meg az emberiség iránt, menyegző formájában. Ennek a szeretetnek a gyümölcse a megtestesült Ige, akiben Isten eljegyezte magával az emberiséget.
A vőlegény és a menyasszony közötti viszony megvilágítja nemcsak Isten viszonyát az ő népéhez, hanem azt a csodálatos belső közösséget, amelyben Jézus él az egyházzal, illetve a hívő lélekkel. Az egyház a választott népnél sokkal inkább Isten dicsőségének koronája. Jézus kimondhatatlanul örül az egyháznak és a hozzá hű léleknek.
Az evangélium elvezet bennünket a házasság szentségi forrásához, ahonnan kegyelem árad a hitvesekre mindaddig, amíg Isten törvényei szerint élnek. A házasságból kegyelmet meríthetnek az önzetlen szeretethez és ahhoz, hogy vállalt feladatukat teljesítsék.
A Boldogságos Szent Szűz is jelen volt a kánai menyegzőn, mert ott a helye, ahol az élet forrásozik. Jézus az ő közbenjárására művelte a csodát és tette a házasságot szentséggé.
