Miután igen korán felkelt, fogta két feleségét, két szolgálóját, valamint tizenegy fiát, és átkelt a Jabbok gázlóján. Vette őket, átvitte a folyón mindannyiukat, és mindent, ami hozzá tartozott, aztán egyedül maradt. És íme, egy férfi küzdött vele egész virradatig. Amikor azt látta, hogy nem tud erőt venni rajta, megérintette csípőjének inát, s a vele való küzdelemben kificamodott Jákob csípőjének ina. Aztán arra kérte: ,,Eressz el, mert elérkezett már a hajnal!'' Ő azt felelte: ,,Nem eresztelek el, amíg meg nem áldasz!'' Erre a férfi megkérdezte: ,,Mi a neved?'' Ő azt felelte: ,,Jákob.'' A férfi ekkor így szólt: ,,Ne Jákobnak hívjanak ezentúl, hanem Izraelnek! Mert küzdöttél Istennel és az emberekkel, s győzedelmeskedtél!'' Erre Jákob megkérdezte tőle: ,,Mondd meg nekem, mi a neved?'' Az így felelt: ,,Miért kérdezed a nevemet?'' És azzal megáldotta őt azon a helyen. Erre Jákob elnevezte azt a helyet Penuelnek, mondván: ,,Színről-színre láttam itt Istent, mégis megmenekült a lelkem!'' A nap éppen akkor kelt fel felette, amikor elhagyta Penuelt. A lábára azonban sántított. -- Emiatt nem eszik meg Izrael fiai mind a mai napig azt az inat, amely a csípőben van: mert ő megérintette Jákob csípőjének inát.
Mt 9,32-38
Amikor ezek elmentek, íme, odahoztak hozzá egy néma megszállottat. Kiűzte belőle a démont, és a néma megszólalt. A tömeg elcsodálkozott: ,,Soha nem történt még ilyen Izraelben!'' A farizeusok pedig azt mondták: ,,Az ördögök fejedelme által űzi ki az ördögöket.'' Jézus bejárta az összes várost és falut. Tanított a zsinagógáikban, hirdette az ország örömhírét, és meggyógyított minden betegséget és minden gyengeséget. Mikor a tömegeket látta, megesett rajtuk a szíve, mert elgyötörtek voltak és levertek, olyanok, mint a pásztor nélküli juhok [Ez 34,5]. Erre így szólt tanítványaihoz: ,,Az aratni való sok, de a munkás kevés. Kérjétek az aratás Urát, küldjön munkásokat aratásába.''
