Ádvent második vasárnapjának üzenete így hangzik: Jön az Isten országa! Isten országa megérkezett, amikor közöttünk járt az emberré lett Fiú Isten. Megvalósul Isten országa az Egyházban, ahol Isten szavát hirdetik és kiosztják szentségeit. Isten országát készítjük elő lelkünkben a bűnbánat által.
Adventi ima Uram Jézus! te vagy az, kit a sötétségben bolyongó világ négyezer évig epedve várt. E négyezer év emlékezetét az adventi négy hét hajnalaiban üljük meg, a jámbor ősatyák buzgó óhajtásával könyörögve hozzád: Jöjj el, édes Üdvözítőnk! szabadíts ki a bűn rabságából, melybe többszörös ígéretünk után is megint visszaestünk! Tudjuk, hogy már itt az óra az álomból fölkelnünk, mert most közelebb vagyon a mi üdvösségünk. A tudatlanság és tévelygés éjjele elmúlt, az igazság napja feltűnt benned, Uram Jézus! Áraszd ránk kegyelmedet, hogy elvetvén a sötétség cselekedeteit, a világosság fegyvereibe öltözzünk; mint nappal tisztességesen járjunk, szeplőtelen érzéssel, irigykedés nélküli szeretetben. Ah mert te vagy az, ki egykor el fogsz jönni a felhőkben nagy hatalommal és dicsőséggel, mikor jelek lesznek a napban és holdban és csillagokban, és a földön a népek szorongatása, a tenger zúgása és a habok fölháborodásakor; mikor elszáradnak az emberek azok félelme és várása miatt, mik az egész világra következnek. Te mondottad ezt, kinek beszédei az ég és föld elmúltával sem múlnak el.
Uram Jézus! tudjuk, hogy te vagy a világnak megígért váltsága, ki eljövendő valál, s így mást nem kell várnunk. Imádva ismerjük el isteni erődet, te vagy az, ki által a vakok látnak, a sánták járnak, a poklosok tisztulnak, a siketek hallanak, a halottak föltámadnak, a szegényeknek az evangélium hirdettetik. Oszlasd el elménk vakságát, hogy tisztán láthassuk igazságod mennyei fényét; segítsd föl gyarlóságunkat, hogy utaidon ingadozás nélkül járhassunk; nyisd meg füleinket! hogy igédet mindenkor szívesen hallgassuk; tisztíts meg minket a vétek szennyétől; támaszd föl lelkünket, ha talán a bűn halálába süllyedett volna; add híven követnünk evangéliumodat, melyet üdvözítésünkre hirdetsz nekünk, kik isteni Fölséged előtt mindnyájan oly szegények vagyunk. Őrizz meg a könnyelműségtől, hogy ne legyünk ingadozó nádszálak, melyeket az indulatok szele mindenfelé hajt; ne keressük a kényelem megrontó puhaságait, hanem mint előköveted, Keresztelő Szent János, önmegtagadással, keresztjeink szíves elviselésével készítsünk Neked utat szíveinkbe.
Közel vagy, Uram, hozzánk, azért örvendünk benned mindenkor, igen örülünk, semmin sem aggódva, hanem minden imádságban és könyörgésben kéréseinket hálaadással terjesztjük isteni színed elé; hogy a te békességed, mely felülhalad minden értelmet, oltalmazza meg szíveinket és elménket tebenned, Uram Jézus Krisztus! kit a próféták megjövendöltek, kit a pusztában kiáltó szent hírnököd oly szívrendítve és alázatossággal hirdetett, arra sem tartva magát méltónak, hogy sarud kötelékét megoldja. Ő a bűnbánat keresztségét hirdette a bűnök bocsánatára; add kegyelmedet, Uram Jézus! hogy kik a te szent keresztséged által új teremtmények lettünk, de lelkünk tiszta ártatlanságát bűneinkkel elvesztettük, töredelmes bűnbánat által méltólag elkészítsük utadat, egyenesekké tegyük ösvényeidet, betöltve minden hiányt, megalázva a kevélység minden hegyét, elegyengetve a gyarlóság minden göröngyeit, és szívünk darabos utait simákká téve: hogy megláthassunk és méltán elfogadhassunk téged, Isten Üdvözítőjét. Jöjj el, jöjj el, édes Üdvözítőnk, s maradj nálunk mindörökké.
Napi Igehelyek
Iz 11,1-10
Vessző kél majd Jessze törzsökéből, és hajtás sarjad gyökereiből. Rajta nyugszik az Úr lelke: a bölcsesség és az értelem lelke, a tanács és az erősség lelke, a tudásnak és az Úr félelmének lelke; és kedve telik az Úr félelmében. Nem aszerint ítél majd, amit a szem lát, és nem aszerint dönt, amit a fül hall, hanem igazságosan ítéli majd a gyengéket, és méltányosan dönt a föld szegényeinek érdekében; megveri a földet szája vesszejével, és ajkának leheletével megöli az istentelent. Igazságosság lesz derekának öve, és a hűség csípőjének kötője. Akkor majd a farkas a báránnyal lakik, és a párduc a gödölyével heverészik; borjú és oroszlánkölyök együtt híznak, és kisgyermek terelgeti őket. Tehén és medve együtt legelnek, együtt heverésznek kölykeik, és az oroszlán szalmát eszik, mint a tehén. A csecsemő a vipera fészkénél játszik, s az áspiskígyó üregébe dugja kezét az anyatejtől elválasztott gyermek. Nem ártanak és nem pusztítanak sehol szent hegyemen, mert tele lesz a föld az Úr ismeretével, mint ahogy a vizek betöltik a tengert. Ez történik majd azon a napon: Jessze sarja a népek zászlajaként áll, őt keresik a nemzetek, és lakóhelye dicsőséges lesz.
Róm 15,4-9
Márpedig mindazt, amit előre megírtak, okulásunkra írták meg, hogy reménységünk legyen az Írásokból származó béketűrés és vigasztalás által. A béketűrés és a vigasztalás Istene pedig adja meg nektek, hogy Jézus akarata szerint egyetértés legyen köztetek, hogy egy lélekkel és egy szájjal dicsőítsétek Jézus Krisztusnak, a mi Urunknak Istenét és Atyját. Fogadjátok el tehát egymást, ahogyan Krisztus is elfogadott titeket Isten dicsőségére. Azt mondom ugyanis, hogy Krisztus Jézus a zsidók szolgája lett, hogy bebizonyítsa Isten igazmondását, megvalósítva az atyáknak tett ígéreteket; a pogányok azonban irgalmasságáért dicsőítik Istent, amint meg van írva: ,,Ezért magasztallak, Uram, a pogányok között, és zengek dalt nevednek' [Zsolt 18,50].
Mt 3,1-12
Azokban a napokban eljött Keresztelő János, és hirdette Júdea pusztájában: ,,Térjetek meg, mert elközelgett a mennyek országa.' Ő az, akiről Izajás próféta beszél: ,,A pusztában kiáltónak szava: ,,Készítsétek az Úr útját, tegyétek egyenessé ösvényeit'' [Iz 40,3]. Jánosnak teveszőrből volt az öltözete és bőröv a csípője körül, az étele pedig sáska volt és vadméz. Akkor kiment hozzá Jeruzsálem, az egész Júdea és a Jordán egész környéke. Megkeresztelte őket a Jordán folyóban, és megvallották bűneiket. Amikor pedig látta, hogy a farizeusok és a szaddúceusok közül sokan jönnek, hogy felvegyék a keresztségét, ezt mondta nekik: ,,Viperák fajzata! Ki tanított titeket menekülni a jövendő haragtól? Teremjétek hát a megtérés méltó gyümölcsét. És ne gondoljátok, hogy azt mondhatjátok magatokban: ,,Ábrahám a mi atyánk'. Mert mondom nektek, hogy ezekből a kövekből is képes az Isten fiakat támasztani Ábrahámnak. A fejsze már a fák gyökerén van. Minden fát ugyanis, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágnak és tűzre vetnek. Én vízzel keresztellek titeket a megtérésre, de aki utánam jön, erősebb nálam: a saruit sem vagyok méltó hordozni. Ő Szentlélekkel és tűzzel fog megkeresztelni titeket. Szórólapátja a kezében van már, és meg fogja tisztítani szérűjét: összegyűjti búzáját a magtárba, a pelyvát pedig olthatatlan tűzzel elégeti.'
