Az embert Isten alkotta, hallóvá és látóvá tette. Ezért ismer fel egyre többet a természet törvényeiből. Ha elveszti az ember ezt a tudatát, akkor nagyon messzire, nagyon mélyre kerülhet. Éppen ezért akarunk mindig Isten szavára figyelni.
Mi, emberek hajlamosak vagyunk arra, hogy külső dolgokban keressük problémáink okát. Minden nehézségünket, bajunkat szeretnénk a rajtunk kívül álló, tőlünk független és befolyásolhatatlan körülményekre fogni, csakhogy magunkat mentsük, illetve a lelkiismeretünket megnyugtassuk. Ám Jézus egyértelműen figyelmeztet bennünket, hogy a baj nem rajtunk kívül van, hanem bennünk. Legtöbbször saját magunk vagyunk az okai problémáinknak. Mit kell tehát tennünk? A szívünket, lelkünket kell rendbe tennünk, azaz hozzáigazítani ahhoz a tanításhoz, amit Jézus mond. Sokszor keressük - sajnos - a kiskapukat, hogyan és miként tudnánk mégiscsak érvényesíteni saját vágyainkat, kívánságainkat. Ám ha komolyan vesszük kereszténységünket, Krisztus-követésünket, akkor mi magunk is jól látjuk, hogy nincs lehetőségünk a mellébeszélésre, a törvények alóli kibújásra, mert akkor elveszítjük azt, ami és Aki a legfontosabb. Igaz, ez néha "vezéráldozatokat" kíván tőlünk, de mindig megéri, mert amit cserébe kapunk, az felülmúlhatatlan és minden kincset megér.
Napi Igehelyek
1Kir 10,1-10
Amikor pedig Sába királynője hallott Salamon híréről az Úr nevével kapcsolatban, ő is eljött, hogy találós kérdésekkel próbára tegye. Miután nagy kísérettel és gazdagsággal, fűszereket, mérhetetlen sok aranyat és drágaköveket hozó tevékkel bevonult Jeruzsálembe, elment Salamon királyhoz, s elmondta neki mindazt, ami a szívében volt. Salamon fel is világosította minden dologról, amelyet eléje terjesztett: nem volt olyan dolog, amely a király előtt rejtély lett volna, s amire meg nem felelt volna. Amikor aztán Sába királynője látta Salamon egész bölcsességét s a házat, amelyet épített, meg az asztalán levő ételeket, meg a szolgák lakóhelyeit s a cselédek sorait és ruháit, meg a pohárnokokat, meg azokat az egészen elégő áldozatokat, amelyeket az Úr házában szokott bemutatni, még a lélegzete is elállt, és azt mondta a királynak: ,,Igaz az a beszéd, amelyet hallottam földemen a te dolgaidról s bölcsességedről; nem hittem, amikor nekem beszélték, amíg el nem jöttem magam és saját szememmel nem láttam, s meg nem győződtem, hogy felét sem mondták el nekem: bölcsességed és dolgaid felülmúlják a hírt, amelyet hallottam. Boldogok embereid, s boldogok szolgáid, akik mindig előtted állnak, s hallják bölcsességedet. Áldott legyen az Úr, a te Istened, akinek megtetszettél, s aki Izrael trónjára ültetett -- mivel az Úr mindörökké szereti Izraelt --, s aki királlyá tett, hogy jogot s igazságot szolgáltass!'' Majd adott a királynak százhúsz talentum aranyat s nagyon sok fűszert meg drágaköveket: sohasem hoztak többé annyi fűszert, mint amennyit Sába királynője adott Salamon királynak.
Mk 7,14-23
Ezután ismét magához hívta a tömeget, és azt mondta nekik: ,,Hallgassatok rám mindnyájan és értsétek meg: Semmi, ami kívülről megy be az emberbe, nem teheti őt tisztátalanná, hanem ami az emberből kijön, az szennyezi be az embert. Akinek füle van a hallásra, hallja meg.'' Amikor bement a házba a tömeg elől, megkérdezték őt tanítványai a példabeszéd értelméről. Így válaszolt nekik: ,,Hát ti is ilyen értetlenek vagytok? Nem látjátok be, hogy mindaz, ami kívülről megy be az emberbe, nem szennyezheti be őt, mert nem a szívébe jut, hanem a gyomrába, aztán pedig a félreeső helyre kerül?'' Ezzel megtisztított minden ételt. ,,Hanem, amint mondtam, ami az emberből kijön, az szennyezi be az embert. Mert belülről, az emberek szívéből erednek a gonosz gondolatok, paráznaságok, lopások, gyilkosságok, házasságtörések, kapzsiság, gonoszság és csalárdság, kicsapongások, irigység, káromkodás, kevélység és esztelenség. Mindez a rossz belülről származik, és beszennyezi az embert.''
