Istenünk, igazságos ítéletében, de szeretetében végtelenül irgalmas és a bűnbánónak megbocsát. Az életet akarja, ezért kívánja, hogy mi is megtérjünk. De még erre is gyengék vagyunk, ezért siet kegyelmével segítségünkre.
A mai perikópa a keresztény ember logikáját igyekszik átadni nekünk. Jézus egyáltalán nem a "standard" eljárásra buzdít minket. "Igazságunk" felül kel múlja a "farizeusok" igazságát. A "farizeus" igazsága a kenetteljes képmutatás. Isten nevével csattogtatva vezető- és főpozíciókat vív ki magának a társadalomban. A kivívott pozíciónak legtöbbször nem felel meg és kezdetét veszi az ördögi kör, amelynek következtében még agresszívabbá válik és még inkább Isten nevével csattogtat és még inkább nem felel meg feladatának. De a törvények és előírások csak ideig-óráig jelentenek menedéket számára. Pál nagyszerűen megfogalmazza: a törvényből származó cselekedetek nem üdvözítenek. Ami üdvözít az nem más, mint a hitből származó cselekedet.
"Ezért mondom nektek: ha igazságotok nem múlja felül az írástudókét és a farizeusokét, nem juttok be a mennyek országába."
Az írástudók "igazsága" statikus, változatlan igazság. Jellemző rájuk, hogy minden változástól félnek. A változások ugyanis megrengetik a törvények által felépített bástyáikat. Elég ha csak a XX. század történéseit vesszük alapul. A Krisztus-követők, a "keresztények" "igazsága" dinamikus, változó. VI. Pál szavai szerint "a béke új neve ~haladás~". Haladás viszont nincs változás nélkül. Aki nem fogadja el a változásokat, az egyszerűen nem akarja a békét. Békétlen, mert "leszögezni" akarja mindazt, amit lehetetlen leszögezni. A változásoktól való félelmeink gyakran lebénítanak minket. "Biztos révben" és "biztos talajon" akarjuk tudni mindazt, ami számunkra fontos és identitásunkkal szervesen összefügg (ezért nagyon fontos, hogy miben látjuk identitásunkat). A "biztonság" egy hatalmas kísértés az emberileg bizonytalan történelmünk hasábjain. De ez az "írástudók és farizeusok" kísértése. Aki "biztos úton jár" az tulajdonképpen halott. Isten kegyelme a bizonytalanságban erősít meg minket, mert gyengeségünkben rejtette el erőnket.
Napi Igehelyek
Ez 18,21-28
Ha azonban a gonosz bűnbánatot tart minden elkövetett vétke fölött, megtartja minden parancsomat, és jog és igazság szerint jár: biztosan életben marad és nem hal meg; egyetlen elkövetett gonoszságáról sem emlékezem meg; igazságáért, amelyet cselekedett, élni fog. Vajon a gonosznak halálát akarom-e, - mondja az Úr Isten, - és nem inkább azt, hogy megtérjen útjairól és éljen? Ha pedig az igaz elfordul igazságától és gonoszságot cselekszik mindazon utálatosságok szerint, amiket az istentelen el szokott követni, vajon élni fog-e? Semmiféle igazsága nem lesz emlékezetben, amit cselekedett; hűtlensége miatt, amit elkövetett, és bűne miatt, mellyel vétkezett, ezek miatt meg fog halni. Ti pedig azt mondjátok: ,,Nem igazságos az Úr útja!'' Halljátok tehát, Izrael háza: Vajon az én utam nem igazságos-e, és nem inkább a ti útjaitok gonoszak? Mert ha az igaz elfordul igazságától, és gonoszságot követ el és abban hal meg, igazságtalanságában hal meg, amit elkövetett. És amikor az istentelen megtér istentelenségétől, amelyet elkövetett, és jog és igazság szerint jár el, megtartja életét. Mivel magába szállt és elfordult minden gonoszságától, amit elkövetett, biztosan életben marad és nem hal meg.
Mt 5,20-26
Mert mondom nektek: ha a ti igazságtok nem múlja felül az írástudókét és farizeusokét, semmiképp sem mentek be a mennyek országába. Hallottátok, hogy ezt mondták a régieknek: "Ne ölj; aki pedig öl, méltó az ítéletre" [Kiv 20,13]. Én viszont azt mondom nektek, hogy mindenki, aki haragszik testvérére, méltó az ítéletre. Ha valaki azt mondja a testvérének: oktalan, méltó a főtanács ítéletére; aki pedig azt mondja: bolond, méltó a gyehenna tüzére. Amikor tehát fölajánlod adományodat az oltáron, és ott eszedbe jut, hogy testvérednek valami panasza van ellened: hagyd ott az adományodat az oltár előtt, és először menj, békülj ki testvéreddel, s csak akkor menj, és ajánld föl adományodat. Egyezz meg ellenfeleddel gyorsan, amíg vele vagy az úton; nehogy ellenfeled átadjon téged a bírónak, a bíró pedig a törvényszolgának, és börtönbe vessenek. Bizony, mondom neked, semmiképp sem jössz ki onnan, amíg meg nem fizeted az utolsó fillért.
