NAGYBÖJTI IDŐ, 5. HÉT, SZOMBAT

2026. 03. 28.
A nap liturgikus színe:
lila
A Jó Pásztor egységben tartja nyáját és a távollevőkre is gondja van. Azt szeretné, ha egy akol lenne, és egy nyáj. Jézus, a Jó Pásztor mindnyájunkat egybe akar gyűjteni, még akkor is, ha ez életébe kerül. Példaképe mindazoknak, akik felelősséggel tartoznak a rájuk bízottakért: szülök, papok, pedagógusok, közéleti vezetők…

Ez 37, 21-28 Az én népem lesznek, én meg az ő Istenük leszek.


Jn 11, 45-47 Sokan hittek Jézusban, mert láttak, amit tett.



Isten terveiben Jézus halála végtelen horderejű és távlatú esemény volt: ettől függ Izrael lelki megszabadulása, és minden nemzeté, Isten minden gyermekéé szerte a világban. Ezekiel próféta jövendölése Krisztus áldozatában valósul meg teljesen. Krisztus vérében minden ember megtisztul a bűntől, és megpecsételődik Isten és ember között az új és örök szövetség.


forrás: magvető lista 2003


Nagyböjt 5. hét, szombat

Jn 11,45-57

"...jobb, ha egy ember hal meg a népért, mintsem hogy az egész nép elpusztuljon ..."

Milyen különösen hangzik ma Kaifás szava. Ma, amikor egyáltalán 'nem szokás' áldozatot hozni másokért, főleg nem önként és díjmentesen. Ma, amikor a 'mert megérdemlem' a sikk és nem a 'te megérdemled'.
Furcsa egy nézet. Vagy nem is annyira furcsa? Hiszen nagyon is bele illik mai világunkba! Mentsük, ami menthető! Dobjuk oda ezt a 'prófétát' a rómaiak cirkuszi arénájába! Így lecsillapítjuk a 'fenevadat', s mellesleg mi is jól járunk, hiszen eltűnik ez a számunkra kellemetlen figura.
Ez nagyon is mai gondolkodás! Csakhát "az Isten egyenesen ír görbe vonalakon"! Lehet, hogy nagyon is emberi gondolkodás volt Kaifás szava, meg a mai sikerorientáltság. Ám az Isten, az Atya éppen ezeket az emberi gondolkodásmódokat használja fel arra, hogy "akinek van füle, hallja meg" a szavak mögött megbúvó isteni figyelmeztetést, prófétai szót. Mert aki hallgat a Lélek szavára, az mindig is kihallja a világ zajából a neki, közvetlenül szóló isteni üzenetet: merj másokért adott áldozat lenni!
- km -

Napi Igehelyek

Ez 37,21-28

Így szól az Úr Isten: Íme, én kiragadom Izrael fiait a nemzetek közül, amelyek közé jutottak, és összegyűjtöm őket mindenünnen, és a saját földjükre vezetem. Egy néppé teszem őket az országban, Izrael hegyein, és egy király uralkodik majd mindnyájuk fölött; és nem lesz többé két nemzet, nem oszlanak többé két országra. Nem fertőzik többé magukat bálványaikkal, utálatosságaikkal és semmiféle gonoszságukkal. Megszabadítom őket minden helyükről, ahol vétkeztek, és megtisztítom őket; akkor ők az én népem lesznek, én pedig az ő Istenük leszek. Dávid, az én szolgám lesz a király felettük, és egyetlen pásztora lesz valamennyiüknek; törvényeim útján járnak majd, és parancsaimat megtartják és megcselekszik. Azon a földön fognak lakni, amelyet szolgámnak, Jákobnak adtam, amelyen atyáitok laktak; rajta laknak majd ők maguk és fiaik, és fiaiknak fiai mindörökké; és Dávid, az én szolgám lesz a fejedelmük mindörökké. A béke szövetségére lépek velük örök szövetség lesz ez velük; megerősítem és megsokasítom őket, és szentélyemet köztük állítom fel mindörökre. A hajlékom köztük lesz, és én az ő Istenük leszek, ők pedig az én népem lesznek. És megtudják majd a nemzetek, hogy én vagyok az Úr, Izrael megszentelője, amikor szentélyem köztük lesz mindörökké.''

Jn 11,45-56

Sokan a zsidók közül, akik Máriához és Mártához jöttek, és látták, amit tett, hittek benne. De néhányan közülük elmentek a farizeusokhoz, és elmondták nekik, hogy Jézus mi mindent cselekedett. Erre a főpapok és a farizeusok összehívták a főtanácsot, és azt mondták: ,,Mit csináljunk? Ez az ember ugyanis sok csodajelet művel. Ha hagyjuk ezt neki, mindnyájan hinni fognak benne. Akkor eljönnek a rómaiak, és elpusztítják országunkat és nemzetünket.'' Egyikük pedig, Kaifás, aki abban az esztendőben főpap volt, azt mondta nekik: ,,Ti nem tudtok semmit, s arra sem gondoltok, hogy jobb nektek, ha egy ember hal meg a népért, mint ha az egész nemzet elveszik!'' Ezt pedig nem magától mondta, hanem, főpap lévén abban az esztendőben, megjövendölte, hogy Jézus meg fog halni a nemzetért, és nemcsak a nemzetért, hanem hogy az Isten szétszórt gyermekeit egybegyűjtse. Attól a naptól tehát elhatározták, hogy megölik őt. Ezért Jézus már nem járt nyilvánosan a zsidók közt. Elment onnan a puszta melletti vidékre, egy Efraim nevű városba, és ott tartózkodott a tanítványaival együtt. Közel volt a zsidók Pászkája, és vidékről sokan mentek föl Jeruzsálembe Húsvét előtt, hogy megszenteljék magukat. Keresték Jézust, és a templomban azt mondogatták egymásnak: ,,Mit gondoltok? Vajon eljön-e az ünnepre?''