Zenei kincsestár

1-3. Mi közöset találhatunk vajon két, egymástól két évszázadnyi távolságban élt komponista között, mint Bach és Rimszkij-Korszakov? A Zenei Kincsestárban ma kiderül: a barokk mester és az orosz későromantikus egyaránt vágyakozva tekintett a dél, a mediterrán világ felé. Induljunk el ma este e két muzsikus társaságában előbb a melódia, majd a ritmus hazájába: Itáliába és Spanyolhonba, minden kor költőinek és zenészeinek Kánaánjába! Bach, aki jól ismerte az olasz concertoszerzőket, bámulattal adózott szellős melodikájuknak. 1735-ben kiadott Olasz Koncertjében a nagy fúgaszerző megkísérelte ötvözni a maga utolérhetetlen szerkesztési művészetét az olasz pályatársak kimeríthetetlen dallamgazdagságával. Hogy a vállalkozás sikerrel járt, azt Sztanyiszlav Bunyin nagyszerű felvétele igazolja.

4-8. Bach Olasz koncertje után vegyük utunkat a sejtelmekkel és robbanásra kész indulatokkal teli Spanyolhon felé. Nyikoláj Rimszkij-Korszakov Spanyol capricciója valóságos csemege a zenekedvelőknek: íme Ravel világa az Olasz capriccio szerzője, Csajkovszkij hazájából. A karmester ugyancsak orosz legenda: az RCA Victor Szimfonikus Zenekar élén Kirill Kondrashin.

LEKONF: A Zenei Kincsestárban Sztanyiszlav Bunyin játszotta Bach Olasz koncertjét, majd Rimszkij-Korszakov Spanyol capricciója hangzott el az RCA Victor Szimfonikus Zenekar előadásában, Kirill Kondrashin vezényletével. A műsort Marton Árpád szerkesztette.