Zenei kincsestár

1-5. Liszt példaképe? Hangozzék mégoly szokatlanul ez a legtalálóbb meghatározás a Zenei Kincsestár ma esti komponistája esetében. Igaz, Niccoló Paganini Liszt mellett megbűvölte többek közt Chopint, Rahmanyinovot, Berliozt, Brahmsot, Schumannt és Lehárt is – hogy csak legismertebb bámulóit említsük, akik darabokat ajánlottak „az ördög hegedűsének”. Az 1782 és 1840 között élt olasz hegedűs úgy játszott a húrokon, hogy hangszere úgyszólván vetekedett Bach orgonájával vagy egy komplett zenekarral is. Ujjai három oktávot szaladoztak be Guarneri hegedűjén. Az egykori csodagyerek 1813-ban, Milánóban lépett a világ elé káprázatos hegedűjátékával, mely a páratlan hangszeres tudás és a zabolátlan érzelmesség jegyében a romantika szimbólumává tette. Hegedűversenyei és kvartettjei mellett máig leghíresebb szerzeménye a szólóhegedűre szerzett 24 capriccio, ez a Bach és Locatelli szólóciklusainak örökébe lépő sorozat, amely megsejthetővé teszi, hogyan babonázta meg hallgatóságát a zenetörténet első utazó hangszeres virtuóza. Az első 5 Paganini-capriccio következik Ara Malikian virtuóz felvételéről.