Zenei kincsestár

A Zenei Kincsestár ma esti műsorán valódi zenei ínyencség szerepel, amely a kellemes zenés időtöltésen kívül valódi zenei felfedezőutat is kínál. Négy – egyikük kivételével - jószerével ismeretlen Mozart-mű csendül fel hamarosan abban a kamarazenekarra átültetett szvit-formában, amelynek lehetőségét Pjotr Iljics Csajkovszkij fedezte föl a Mozart-életmű utolsó idejének apróságaiban. Csajkovszkij 1887-ben, sikerei csúcsán fordult a porosodó Mozart-szerzeményekhez, mintha csak elégtételt kívánna nyújtani a fiatalon elragadott komponistának, akinek sorsában talán közelgő személyes tragédiájának árnyait vélte fölfedezni. Különös mindenesetre, hogy a harmadik tételként fölsíró Ave verum-átirat mellé három, Mozart utolsó éveinek hajszoltságában elhullajtott, mellékes jelentőségűnek tartott darabot választott átdolgozásra. Az 1789. májusában keletkezett kis G-dúr gigue-et a Potsdamba tartó Mozart rögtönözte a lipcsei orgonista, Engel füzetébe – egyszerre róva le tiszteletét a névbetűinek hangsorával is megidézett nagy Bach előtt, és róva bele kézjegyét a barokk elődök jelképes almanachjába. Csajkovszkij nagyszerű fúvós-vonós capricciót varázsol a miniatűrből. Mint Mozart kései, panoptikumi- és mutatványos muzsikáiban is, egy meg-megdöccenő zeneszerkezet figurái kezdik újra meg újra fárasztó körútjuk festett mosollyal bábuarcukon – Mozart fanyar megközelítésben láttatja a tradíciókat a kromatikus-melankolikus D-dúr menüettben. A szomorkás tánctételből Stadler abbé triót kerekített a komponista halála után, Csajkovszkij pedig elégikus szerenádtétellé tágítja. Bach és Mozart világa mellé a variációs utolsó tételben Gluck hangjai is megjelennek a Csajkovszkij-átiratban: a szvit zárótételéül választott, 455-ös Köchel-számú zongoravariációkat Mozart az opera nagy reformere előtti tisztelgésül szánta egyik operai betétdalának színpompás témájára. Csajkovszkij Mozartianáját a Dél-Német Filharmonikusoktól halljuk, a karmester Hans Zanotelli.

LEKONF: Mozartiana. Pjotr Iljics Csajkovszkij Mozart-variációit a Dél-Német Filharmonikusok játszották Hans Zanotelli vezényletével. A Zenei Kincsestárat Marton Árpád szerkesztette.