Zenei kincsestár

1. Szűz Mária Istenanyaságának ünnepestéjét régizenei péntekjeink sorában XVII. századi Mária-motettákkal köszöntjük a barokk Velencéből és Rómából. Énekes szólistánk a castratók számára alkotott szerzemények egyik legavatottabb jelenkori tolmácsolója, Philippe Jaroussky, akit az Artaxerxész Régizenei Együttes kísér. Szerzőink a barokk korai mesterei, akiknek legtöbbjéről csupán néhány régi kottakiadás egy-egy lapja árulkodik. A ma felcsendülő Mária-motetták jó része ilyen, az 1600-as évek első felében velencei, milánói és római edícióknál megjelent őskiadásokban lappangott, újrafelfedezésre várva. Erre márpedig igencsak méltónak bizonyulnak, hisz a kor „édes stílusában”, a szerelmi zeneköltészet kifejező gyengédségével dicsérik a Szűzanyát. Ha a római muzsikusok Palestrina örökségét tartották életben, Velence Monteverdi és a Gabrielik hagyományának áldozott – a korszak Mária-énekei így igen sokféle stiláris jegyet felmutatnak a szöveget deklamáló monódiától az operákra emlékeztető expresszivitásig. Első szerzőnk, Alessandro Grandi magának a nagy Monteverdinek asszisztenseként tanulta ki a szent zene tudományát a Szent Márk székesegyházban. Salve reginája 1621-ben látott napvilágot.

2. A következő duett az Ave Regina coelorum – Üdvölégy, menny királynéja – szövegére íródott. Szerzője az operakomponistaként ismert Giovanni Legrenzi, aki az iméntinél jóval kontrasztosabb, expresszívebb módon fogalmaz. Philippe Jaroussky partnere Marie-Nicole Lemieux. A mű egy 1660-as kiadásban maradt az utókorra.

3. Legrenzi riválisa, az ugyancsak operaszerző Francesco Cavalli következik egy édes stílusban szerzett Mária-dicsérettel, amit a választott szöveg is indokol: „Ó, mily édes és mily kegyelmekkel teljes vagy Te, Jeruzsálem leánya.” A motetta 1645-ben jelent meg Velencében.

4. Giovanni Antonio Rigatti ugyancsak Monteverdi keze alatt volt a Szent Márk énekese. „Örülj és örvendezzél, mennyeknek Királynéja, Alleluja” – énekelték a Feltámadás örömére már 1643-ban, Velencében.

5. Ugyancsak elfeledett szerző az 1627-ben, most követező művének megjelenése előtt 8 évvel meghalt Giovanni Paolo Caprioli. A modenai mester deklamáló motettájának verse az Énekek Éneke szimbolikáját idézi: Keneteddel balzsamoztad be a lelkemet.

6. Girolamo Frescobaldi, a római Szent Péter székesegyház orgonistája 1637-ben jelentette meg a szent himnuszok témájára szerzett orgonatoccatáit. Ezek közül szólal meg most az Ave maris stella – Üdvözlégy, tengernek csillaga kezdetű himnuszfeldolgozás Yoko Nakamura előadásában.

Philippe Jaroussky és az Artaxerxész Együttes búcsúzóul egy 1675-ben nyomott velencei motettagyűjteményt bírnak szóra Andrea Mattioli Ave Regina coelorumának megszólaltatásakor. A rövidke darab ékes képet ad szerzője – sajnos megsemmisült – operáinak virtuozitásáról.