Zenei kincsestár

A Zenei Kincsestár mai műsorával a második világháború előtti évtizedek Brazíliájába látogatunk. Szerzőnk a brazil műzene megteremtőjének, de fenegyerekének is nevezhető Hector Villa-Lobos. A Rio de Janeiróban, 1887-ben született komponista, a brazil Zeneakadémia megalapítója ugyanis hol kávéházi gitárosként keresi kenyerét, hol párizsi avantgárd szalonok díszvendégeként látjuk viszont. Ifjú éveit a brazil tájak és a helyi népzene feltérképezése mellett cselló- és komponista tanulmányok töltik ki. A húszas években Satie és Milhaud gyakorol rá vitathatatlan benyomást, mígnem maga is elismerésre talál Varése és Messiaen részéről. Különös, de ez a nyugtalan és újító komponista Bachot tekintette legfőbb példaképének. Kétezerre menő szerzeménye között is kiemelkedő a Bach tiszteletére szerzett kilenc szvit, a kilenc Bachianas Brasileiras. Villa-Lobos a barokk formaművészet és a brazil népzene találkozására tesz bennük kísérletet, de a szerzeményeken éppúgy nyomot hagy Ravel világa, ahogyan a jazz hatásai is. A 2. szvitet alkotó négy tétel a barokk szvitek füzérét idézi: Prelűd, Ária, Dansa és Toccata követi egymást, nem mellőzve azonban a programatikus törekvést sem. Az első, sejtelmes tétel címe: egy vidéki ember dala. A dal a mi tájunkról című lírai tételt cselló- szaxofon- illetve zongoraszóló színesíti. A rapszodikus harmadik tétel elnevezése: A sivatag emléke; a zárótétel pedig a brazil sivatagon átrobogó vonatot idézi egzotikus ütőhangszerek sokaságával. A Királyi Filharmonikusok élén Enrique Arturo Diemecke.