Zenei kincsestár

1-4. Régizenei arborétumunkban ma egy csakugyan virágoskert elnevezésű együttes, a Florilegium muzsikál majd. Zenei csokruk díszeinek nemesítője Georg Philip Telemann, Lipcse, Eisenach, Frankfurt és Hamburg egykori zenemestere, aki ez utóbbi városban tette közzé első úgynevezett Párizsi Kvartettjét 1730-ban. Mind az említett – mai műsorunkban másodikként felhangzó – A-dúr darab, mint a következő esztendőkben közzétett, sonatáknak is nevezett párizsi kvartettek jellegzetesen eltérnek Telemann egyidejűleg, ugyancsak négy muzsikus keze alá szerzett triószonátáitól. Pedig az előadói apparátus – fuvola, hegedű, gamba vagy cselló illetve csembaló – azonos. Nem úgy a szólamok szerepköre! A francia elismertségre aspiráló Telemann igyekezett párizsi – és részben olasz – módi szerint vezetni szólamait, így az első három szólam egyenrangú, szólisztikus karaktert kapott. Sokatmondó, hogy az eredeti, Telemann hamburgi kollégáit felsorakoztató apparátusban a gamba játszotta a mély főszólamot, míg a cselló, ez a karrierje elején járó hangszer csak a kíséretben vett részt, a csembaló megerősítésére. Következzék most a 2., g-moll párizsi kvartett, a Florilegium művészei: Ashley Solomon, Rachel Podger, Daniel Yeadon és Neal Peres Da Costa.

5-9. Az első, ugyancsak négy tételes A-dúr párizsi kvartett előtt Telemann 5., A-dúr hegedűfantáziáját halljuk.