Az opera világa

Mascagni: Parasztbecsület

Közreműködik: Katerina Ikonomou, Paola Romano, Fedora Barberi
Vezényel: Bruno Bartoletti. A felvétel 1990-ben, Livornóban készült.
1. Santuzza és Turiddu kettőse (13’)
2. Búcsú az anyától és az opera fináléja (6’)


Puccini: Tosca

Közreműködik: Magda Olivero
A Bolognai Teatro Communale zenekarát Ino Savini vezényli.
A felvétel 1972-ben, Faenzában készült.
1. Tosca és Cavaradossi kettőse az első felvonásból
2. Levélária, Tosca és Cavaradossi kettőse és az opera fináléja


Giuseppe Giacomini, az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb olasz hőstenorja 1940-ben született. Padovában tanult, majd több rangos énekverseny megnyerését követően, 1966-ban debütált, mint Pinkerton, Puccini Pillangókisasszony című operájában. Igaz, világszerte keresett, ünnepelt művész vált belőle, de sohasem tudott olyan népszerűségre szert tenni, mint három nagy tenor-kortársa: Pavarotti, Domingo és Carreras.

Giacomini repertoárja nem különösen nagy, de a mintegy negyven szerepe között számos olyan operahőst találunk, amely a lehető legnagyobb feladat elé állítja a tenoristákat. A művész kiváló Manrico volt A trubadúrban, Alvaro A végzet hatalmában, Radames az Aidában, Dick Johnson A nyugat lányában, Kalaf a Turandotban, de az Andrea Chenier és az Otello címszerepében is csak kevesek vehették fel vele a versenyt.

Sötét, baritonális színezetű, hatalmas erejű tenorjának szépségét a művész felvételei kevéssé tudják visszaadni, ezért nem véletlen, hogy Giacominivel viszonylag kevés lemez készült. Nem kifejezetten jó színész, ugyanakkor déli temperamentuma, s a műfaj iránti feltétlen alázata, odaadása minden fellépését átizzítja. Kikezdhetetlennek bizonyuló technikai felkészültségének köszönhetően - egy rövid ideig tartó visszavonulást követően - még manapság is vállal fellépéseket. Az utóbbi években bravúros, s meglehetősen merész erőpróbákat vállalt. Néhány éve felvette a repertoárjába Saint-Saens Sámson és Delila című operájának Sámsonját, ugyanakkor több évtizednyi kihagyás után újra énekelte a Lamermoori Lucia egészen más hangi követelményeket támasztó lírai hősszerelmesét, Edgardót.

Giacomini 1970-től többször énekelt Budapesten, így mint Des Grieux-t, Edgardót, Alvarót, Rodolfot, Cavaradossit, Caniót és Radamest láthatta-hallhatta őt a magyar közönség. Legutóbb, az Erkel Színházban Sümegi Eszter gálaestjének sztárvendége volt. A kiváló olasz művész bemutatkozott már a Miskolci Nemzetközi Operafesztiválon is, ahová jövő nyáron Bellini Normájának Pollione szerepére várják vissza.