Zenei kincsestár

1-4. A Zenei Kincsestárban francia földre látogatunk. Az elsők között érkezünk, akik az olasz barokk ízlés tanúságaira bukkanhatnak, noha már hanyatlóban a barokk napja: dereka felé jár a XVIII. század. Franciaország zenei világa jóval elzárkózóbbnak mutatkozott az Itáliából tűzijátékként felszikrázó zenei szeszélyekkel szemben, mint Németföld vagy Anglia. Zenei formái sokkal konzervatívabbak maradtak, virtuóz újítások helyett jobbára a társas események diszkrét aláfestéséül szolgáltak, illetve a lírikus tragédiák kimért játékmodorához alkalmazkodtak. A voltaképpeni koncertélet is majd egy évszázadnyi késéssel vert gyökeret Párizsban, a Concert Spirituel 1725-ös megalapításával. Két mai komponistánk tehát szinte újítónak számított, amikor az 1750-es évek táján a francia zenei tradícióba Corelli- és Vivaldi-féle fogásokat plántált. Az ifjabb Jean Baptiste Quentin 4 tételes A-dúr koncertje egy triószonáta-sorozat részeként jelent meg. A kölni Musica Antiqua együttest Reinhard Goebel dirigálja.

5-7. Második, olasz érdeklődésű francia komponistánk Michel Blavet. A-moll koncertjében harántfuvola verseng a vonósokkal. Az olasz koncertstruktúra helyett, francia módi szerint, Gavotte szól az Adagio helyén.