Zenei kincsestár

1. Ünnepi Mária-motetták szerepelnek a Zenei Kincsestár mai régizenei kínálatában. A XVI. században, a polifónia virágkorában járunk. A többszólamúság mesterei egymást fölülmúlva igézik meg a szertartások látogatóit egymásba olvadó, majd ellenpontba helyezkedő szólamaik varázslatos hömpölygésével. 1513-ban maga a szentatya, X. Leó vallja meg: lenyűgözte az újfajta zenei gondolkodás erőteljes érzelmi hatása. A pápa Flandria és Franciaország összes mesterét a Szent Városba hívja. A század derekára Róma a kóruspolifónia fővárosa is, a muzsika pápái pedig Orlandus Lassus és Giovanni Pierluigi da Palestrina. Utóbbi akkor tekintélyre tett szert, hogy egyes források szerint még a trentói zsinat zenei elveire is befolyást gyakorolt. Működése a legnagyobb római templomok: a lateráni Szent János, a Santa Maria Maggiore és a Szent Péter bazilika között oszlott meg. Palestrina Ave regina coelorum kezdetű motettáját Gilles Binochis énekegyüttese szólaltatja meg.

2-4. Palestrina pályatársától, Orlandus Lassustól vagy Orlando di Lassótól következik most három Mária-motetta: a Magnificat, az Alma Redemptoris Mater és az Ave Maria. A gregorián intonációt követő polifón kórusművek hatását fúvóskar erősíti a londoni Pro Cantione Antiqua énekegyüttes, a hamburgi Alte Music zenekar fúvósai és Bruno Turner felvételén.