Délutáni találkozás

A közelmúltban elhunyt Garas Dezső helyére a Nemzet Színésze címet viselő művészek Sztankay Istvánt választották maguk közé 12-nek. A Nemzet Színésze címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek. A cím halálig szól, legfeljebb tizenketten viselhetik, és életük végéig részesülnek a jelenleg havonta nettó 630 ezer forint juttatásban. Ha a cím egy viselője meghal, a megüresedett helyre a cím többi birtokosa egyhangú szavazással tehet javaslatot. A Nemzet Színésze cím annak adományozható, aki fő- vagy epizódszerepekben kimagasló teljesítményt nyújtott, betöltötte a 62. életévét, 40 évet a színészi pályán, vagy legalább 20 évadot – évadonként legalább egy szerepben – a Nemzeti Színház színpadán töltött. – A nemzet színésze jelenleg Avar István (2001-től), Berek Kati (2000-től), Bodrogi Gyula (2007-től), Haumann Péter (2010-től), Király Levente (2006-tól), Máthé Erzsi (2000-től), Psota Irén (2000-től), Szabó Gyula (2006-tól), Tordy Géza (2008-tól), Törőcsik Mari (2000-től), Molnár Piroska (2011-től) és Sztankay István (2012-től). A cím korábbi birtokosai: Agárdy Gábor (2006-ban hunyt el), Bessenyei Ferenc (2004-ben hunyt el), Darvas Iván (2007-ben hunyt el), Garas Dezső (2011-ben hunyt el), Kállai Ferenc (2010-ben hunyt el), Lukács Margit (2002-ben hunyt el), Raksányi Gellért (2008-ban hunyt el), Sinkovits Imre (2001-ben hunyt el), Zenthe Ferenc (2006-ban hunyt el), Komlós Juci (2011-ben hunyt el).
Sztankay István, aki 2012 februárjában töltötte be 76. életévét, 1961-ben diplomázott, majd Miskolcra szerződött. 1963 és 1974 között a budapesti Nemzeti Színház tagja volt, majd 1990-ig a Madách Színház társulatához tartozott. Rövid szabadúszás után 1991-ben szerződött a József Attila Színházhoz, ahol örökös tagnak választották. Művészi munkásságáért 1966-ban és 1974-ben Jászai Mari-díjat kapott, 1978-ban érdemes művész lett, 1998-ban Kossuth-díjjal tüntették ki, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét 1997-ben vehette át.
Sármos egyénisége, gyönyörű orgánuma klasszikus és modern darabokban is kiválóan érvényesült. Emlékezetes alakításai közé tartozik Rómeó Törőcsik Mari Júliája mellett. Viktor Zorin Varsói melódiájában, ugyancsak Törőcsik partnereként. A néma leventében ő Agárdi Péter. Sarkadi Elveszett paradicsomának Sebők Zoltánja. Kálvin János Sütő András Csillag a máglyán, Kolhaas Mihály Sütő Egy lócsiszár virágvasárnapja című színművében. A legnagyobb közönségsikert Bernard Slade Jövőre, veled, ugyanitt című darabjában aratta. A mintegy 450 alkalommal játszott vígjátékban az azóta elhunyt Schütz Ila volt a partnere, akivel számos más színdarabban is fellépett, és állandó szereplői voltak a televízió kabaréműsorainak is. Filmvásznon az 1963-ban készült Hattyúdalban mutatkozott be Páger Antal partnereként. Jelentősebb filmjei közé tartozik a Párbeszéd, a Húsz óra, az Ismeri a szandi-mandit?. A televízióban címszereplője volt a hatalmas sikert aratott Bors-sorozatnak, egyik főszereplője az Egy, kettő, három című Molnár Ferenc-darab tévéváltozatának és Karinthy Ferenc Dunakanyarjának.
Kellemes hangja miatt szívesen foglalkoztatták a szinkronstúdiók is. Ő volt Tony Curtis és Jean-Paul Belmondo állandó magyar hangja. Rendezőként is kipróbálta magát. Színpadra állította Dürrenmatt Play Strindberg című drámáját és Az úr vadászni jár című Feydeau-vígjátékot.
„Még egy kicsit meg kell szoknom és el kell hinnem, hogy ez így történt. De azért egy kis idő múlva majd elhiszem" – így fogalmazott Sztankay István percekkel azután, hogy tájékoztatták: ő az új Nemzet Színésze. Nem győzte fogadni a sok szeretetteljes gratulációt.