Zenei kincsestár

1. A Zenei Kincsestárban a nagyszerű francia zongoraművész, Jean-Yves Thibaudet jelentkezik Szergej Rahmanyinov két zongoradarabjával. Ennek a XX. században alkotó romantikusnak nosztalgiáját mi sem jellemzi inkább, mint hogy előszeretettel folyamodott ihletért a régiek muzsikájához. Paganini-variációi mellett a most felhangzó Corelli-variációk is a zenetörténeti örökséget tekintik kiinduló- vagy viszonyítási pontnak. A variációsor keletkezése egy nagy művészbarátsághoz kötődik, és különösképpen egy hegedűművész ihlette. Fritz Kreisler, aki Rahmanyinov kamarapartnereként számos fellépésen és lemezfelvételen aratott diadalt, zongoristaként is tehetséget mutatott. Kreisler mutatta meg zongorista partnerének a La Folia című, portugál eredetű, de igen elterjedt barokk áriatémát, amelyet akkoriban Corellinak tulajdonítottak. 1931-ben ebből születtek a Corelli-variációk. Úgy hírlik, Rahmanyinov teljes közönnyel fogadta a Sztravinszkij és nemzedéke által bevezetett zeneesztétikai újításokat. A Corelli-variációk mégis azt mutatják, friss és újító módon, legalábbis Ravel ismerőjeként kezelte az áriaszerű barokk témát. Talán ennek tudható be, hogy a megkésett romantikus, Rahmanyinov közönsége nem igazán fogadta kegyeibe az alkotást. A zeneszerző minduntalan azt tapasztalta, hogy köhécselés zavarja meg a mű előadását, így a húsz variációt sosem játszotta végig. Jean-Yves Thibaudet most elégtételt szolgáltat a szerzőnek.

2. A Corelli-variációk után Rahmanyinov cisz-moll etűdje szólal meg Jean-Yves Thibaudet zongoráján. A mű 1892-ben keletkezett, és egyike volt a szerző sikerét megalapozó daraboknak. Moszkva harangjai címen is ismert.