Zenei kincsestár

1. A Zenei Kincsestárban modern francia zenekari muzsika hangzik föl a Francia Nemzeti Zenekar és Georges Pretre felvételéről. Varázs-zenéknek, bűvös muzsikáknak is nevezhetnénk a most következő három szerzeményt. Nem csak a kezdődarab, Paul Dukas Bűvészinas című scherzója okán. A romantikát követő nemzedék a zene elementáris, ösztöneinkre ható erejének igézetében fogalmaz. Aligha véletlen, hogy közkedveltek a zene mágikus, igéző hatalmát elemző tematikák. Dukas 1897-ben mutatta be Goethe nyomán írt darabját, és a zenekaron csakugyan megfékezhetetlen, elszabadult varázserő sugárzott át.

2. Következzék most Camille Saint-Saëns Haláltánca. A Dukas-darabnál húsz évvel korábban, 1874-ben bemutatott alkotás a középkor kedvelt témáját: a sírjukból kikelő csontvázak démoni táncát dolgozza fel. Alapjául a keringő szolgál, és a tánc ciklikussága éppúgy módot ad a feszültség fokozására, mint a szólóhegedű groteszk elhangolása.

3. Ha Saint-Saëns Haláltáncát Liszt átdolgozta zongorára, Ravel következő műve ellenben eredetileg zongoraműként keletkezett. A Pavane egy infánsnő halálára 1899-ben, egy festmény hatására született, és a spanyol zene fátumszerűségét ötvözi mélabús tematikájával.