Természet – tudomány

Író, politikus és nemzetgazda, a magyar reformkor irodalmi és társadalmi mozgalmainak egyik legtevékenyebb alakja. Mikszáth Kálmán egyik róla szóló írásában ezt írta: ha nem Széchenyit illetné „a legnagyobb magyar” jelző, akkor ez Fáy Andrásnak járna ki, és ha nem Deák Ferenc volna a „haza bölcse”, akkor Fáy Andrást illetné ez a cím; így azonban csupán „a nemzet mindenese”.

Kivételes értelme már a sárospataki híres kollégiumban kitűnik. Onnét ment tovább Pozsonyba, hogy a falusi néptől tanult jóízű magyar anyanyelv és a nemes férfiak számára apanyelvnek számító és Sárospatakon tökéletesített latin mellett jól megtanuljon németül is, de mire felnőtt ifjúvá érett, legalábbis a biztonságos olvasás erejéig tudott már franciául, sőt angolul is.

Legnevezetesebb alkotása a Pesti Első Hazai Takarékpénztár, híres íróvá mesegyűjteménye tette, Széchenyi kedvéért belépett a Nemzeti Kaszinóba, részt vett a Védegylet alapításában és a Nemzeti Kör munkájában, a Kisfaludy Társaság már megalakulásakor igazgatójává választotta. Ez csupán néhány sokrétű tevékenységei közül. Szemere Pál szerint egész életét a haza javának szentelte, önzetlenül, jutalmat nem várva, sőt inkább a magáéból áldozva.