Zenei kincsestár

1-2. Arturo Benedetti Michelangeli reprezentatív Beethoven-sorozatának befejező darabja egyúttal a komponista utolsó, 32. szonátája. A 111-es opusszámú, c-moll szerzemény a korszakfordító titán névjegyeként is hallgatható. Két monumentális tétele szinte széjjelfeszíti a szólómű kereteit, de a hangszer lehetőségeit is. A Patetikus szonáta komponistája immár szinte elszakad a földi relációktól – ezért is tekintik ezt a szonátát a romantikusok, Liszt és Chopin próféciájának, de a dantei jelző is elhangzik vele kapcsolatban. Első tételének fő- és melléktémája, dúr és moll karaktere gigászi küzdelemre kel. A variációs daltémát görgető második tétel, az Arietta ezzel szemben szinte túlvilági oldottságban lebeg mind magasabbra, improvizációs szabadsága olyan tereket idéz, amelyeket immár akadály nélkül áraszt el az égi fény. A felvétel Arturo Benedetti Michelangeli 1990-ben, Londonban adott hangversenyén készült.