Zenei kincsestár

1. Köszöntjük Kedves Hallgatóinkat a Zenei Kincsestárban. Mai komponistánk Liszt Ferenc, műfajunk pedig a dal. Ez utóbbi Liszt számára ellentmondásokkal terhes kifejezési forma volt. Mint a zene költői hivatásának híve, nem csak a verseknek megfelelő zenei formákat kereste, de azt a módot is, ahogyan a zene kiválthatja a szavakat. Kísérleteinek bizonyítéka dalainak számos átdolgozása. Több közülük önálló zongoradarabbá érett. Ma a végső dalváltozatok szólalnak meg Wiedemann Bernadett, Brickner Szabolcs és Virágh Emese fölvételéről. Elsőként egy 1848-ban szerzett dal 1860-beli változata egy Nordmann nevű költő versére: Lágyan szállj, dalom.

2. A vándor éji dalát, Goethe versét Liszt három változatban is közreadta 1842 és 1860 között, első ízben Auguszta porosz hercegnőnek szóló ajánlással. A dal a romantikus természetszemlélet ékes példája: a magányos vándor égi békét remél útjától.

3. Liszt Victor Hugo versére írta egyik legszebb dalát: Ha álmom mély. Az 1842-ben szerzett szerelmi himnuszt 1859-ben véglegesítette.

4-6. A három Petrarca-szonett 1839-ben került ki Liszt keze alól. Másfél évtizeddel későbbi átdolgozásuk, majd 1865-ben történt véglegesítésük arra vall, hogy Liszt egyenértékűnek tekintette őket a Zarándokévek második, olasz füzetében közreadott szóló zongoradarabokkal.