Életre-való

Minden rekordot megdöntött a Duna. Talán akkor tudatosult mindenkiben, hogy minket is érinthet, amikor először felbukkantak a passaui fotók. A Süddeutsche Zeiteung honlapján láttam meg az úszó város képét, és többször is átolvastam az írást, hogy jól értettem-e. Elöntötte? Az Óvárost? A Ilz, az Inn és a Duna már a 2002-es szint közelében? Nem sokkal később meg az állt a honlapon: 500 éves rekord dőlt meg. Elindultak az események, a találgatások, számítgatások, hogy mi lesz ebből mire ideér. Az első időkben még csak az volt, hogy talán megközelíti az évszázad árvizeként emlegetett 2002-est. Mire ideért, az évezred árvize lett és még tart. Talán lehetetlen is lenne teljes árvízi körképet adni, de volt és reméljük már tényleg múlt idő, tehát volt egy kiemelt helyszíne a védekezésnek: Győrújfalu. Itt nem a nagy Duna, hanem a Mosoni-Duna kanyarog, de épp elég bajt okozott az is. Illetve bajt nem okozott, de iszonyatos munkát adott.

Amikor ott jártam, a lakosok csak egy órára jöhettek haza, hiszen elővigyázatosságból kitelepítették őket. Csak a hatóság, illetve az önkéntesek, akkor már kis csoportja volt a településen. Oda szóló lakcímkártya nélkül bejutni kész művészet volt, legalább öt alkalommal megállítottak Győrtől, viszont a faluba úgy érkeztem, mint valami politikus. Motoros rendőr vezetett fel a találkozóhelyig, ahol Cserjés László várt. Őt gyakorlatilag naponta hallják a Hírtükörben, most az árvíz kapcsán.