1-4. A Zenei Kincsestárban Verdi egyik legnépszerűbb operájának, a Traviatának részletei várják kedves hallgatóinkat. Az 1853-ban, a velencei La Fenice színházban bemutatott opera nem csak az aranykori remekek közül, de az egész Verdi-életműből kiemelkedik lélekrajzának megrendítő hitelességével. Pedig a Traviata a maga idejében meglehetősen szalonképtelen témához fordul. Alapjául ifjabb Alexandre Dumas regénye, A kaméliás hölgy szolgált. Az 1848-ban kiadott, 1851-ben színdarabbá adaptált történet hősnője az előkelő párizsi örömlány, Violetta Valéry. A viktoriánus korszak polgársága aligha nézte jó szemmel, hogy a színpadon feslett erkölcsű hölgyek jelennek meg, de ami ennél is botrányosabb lehetett: Violetta Verdi operájában fölmagasztosul, erkölcseiben messze fölébe emelkedik a büszke arisztokráciának. Az első felvonásban a kaméliás hölgy párizsi szalonjába látogatunk. Az előkelő vendégek közt megjelenik az elegáns Alfred Germont (zsermon). Szerelmi vallomását hallván Violetta megretten: fél, hogy züllött élete bemocskolja az ifjú tiszta érzelmeit. Ám az ablaka alól felhangzó szerenád meggyőzi: élete nagy szerelme kezdődött el. Felvételünkön Edita Gruberova alakítja a Traviatát, Alfred Neil Shicoff. A Londoni Szimfonikusok és az Ambrozian Singers kórus élén Carlo Rizzi.
5-7. A második fölvonás Párizson kívül, Violetta nyaralójában találja a szerelmeseket. A Traviata szakított feslett életével, és hogy biztosítsa boldogságukat, titokban eladogatja ékszereit. Amikor tudomást szerez erről, Alfredo Párizsba indul, hogy visszavásárolja kedvese értékeit.