Zenei kincsestár

1-4. A Zenei Kincsestár mai szerzője Ottorino Respighi. A huszadik századi olasz zene nagy úttörője egyként vallotta magát Rimszkij-Korszakov és a francia impresszionisták követőjének. A korszak eklektikájának megfelelően Respighi zenéjében is váltakoznak az impresszionisztikus és az expresszív gesztusok. Mindez azonban a neoklasszicizmus kiegyenlítettségében nyugszik meg. Köszönhetően részben ama ténynek, hogy Respighi – Ravelhez hasonló módon – megtermékenyítő forrásként tekint a régi, barokk mesterek világára. Elsőként az 1924-ből való zenei freskó-sorozatot, a Róma fenyőit halljuk a San Francisco-i Szimfonikusok és Edo de Waart fölvételéről.

5. Respighi az elhangzott Róma fenyői harmadik tételében már megidézte a csalogány hangját. A madarak énekének külön szimfonikus ciklust is szentelt. Az 1927-ben keletkezett Madarak a barokk elődök madárimitációit stilizálja modern zenekarra. Második tétele, A galamb Jacques Gallot francia mester fantáziájára épül.