Meghívó

Életének 72. évében agárdi nyaralójában váratlanul elhunyt Vukán György Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész. Róla szól mai műsorunk.
Ámultunk tehetségén. Élvezettel hallgattuk minden zenei megnyilvánulását. Azt a zseniális sokféle csodát, ami áradt belőle. És élmény volt hallgatni szavait is. Jó volt vele beszélgetni. Több interjú nem lesz. A stúdióba hiába várom. S ami még nagyobb baj, nem ül többé a zongorához. És nem rója tovább a kilométereket biciklivel a Velencei-tó körül. De a mai műsorban hallani fogjuk őt. S néhány zenésztársát is. A bőgős Berkes Balázst, egy ifjú zeneszerző-karmestert, Meskó Ilonát, akit mélységesen meghatott, hogy a neves művész a bizalmába fogadta, s zenekarával ő is fölléphetett azon a nevezetes Vukán 60 című, jubileumi koncerten, amin Szakcsi Lakatos Béla is. Ő persze szintén nagyágyú és régi motoros. Kétzongorás közös játékuknak tanúi lehettek mindazok, akik ott voltak az előbb említett életmű koncerten. Azon a sajtótájékoztatón, ahol Vukán György végül hivatalosan is bejelentette, amiről szűkebb körben már sokszor beszélt, hogy Creativ Art néven improvizációs díjat alapít, ugyancsak jelen volt Szakcsi Lakatos Béla. Őt kérte fel Vukán, legyen mellette a zsűri tagja az improvizációs versenyen. Akkor Szakcsival is beszélgettem. Hallani fogják az interjú egy részletét. Valamint Vukán zongorajátékát. Saját szerzeményét játssza, arról az albumról, amit két évvel ezelőtti súlyos, de sikeres műtétje előtt készített. A címe beszédes: Last Message.