Meghívó

A vidéki operajátszás helyzetéről tartott eszmecserét a Magyar Zenei Tanács a Rózsavölgyi Szalonban. Megszólal műsorunkban BÁTKI FAZEKAS ZOLTÁN operaénekes (képünkön), aki az összejövetelt kezdeményezte. Bátki Fazekas Zoltánról tudni lehet, hogy 1997-ben kitüntetéssel diplomázott a Budapesti Zeneakadémián. Az 1991-es Országos Mozart Énekverseny első díjasa és különdíjasa. Az 1993-as Ádám Jenő Országos Énekverseny második helyezettje. Volt a Debreceni Csokonai, majd a Szegedi Nemzeti Színház operaénekese. 1998 óta rendszeresen meghívott vendége a Magyar Állami Operaháznak. Fél éven át énekelt Németországban és Hollandiában. Sikerrel mutatkozott be az Egyesült Államokban.
A Zenei Tanács rendezvényén felszólalt az operarendezők doyenje, Horváth Zoltán is. A 85 esztendős, Erkel- és Bartók-Pásztory-díjas, érdemes művész 1950 és ’56 között a Zeneakadémián Oláh Gusztáv növendékeként operarendezést tanult. 1956-tól a Miskolci Nemzeti, 1958-tól a debreceni Csokonai, 1963-tól a Pécsi Nemzeti, majd 1972-től a Szegedi Nemzeti Színház főrendezője volt. 1983-ban szerződött a Fővárosi Operettszínházhoz, amelynek művészeti vezetője lett, de vendégként továbbra is rendezett Szegeden. Az operairodalom szinte minden nagy remekművét színpadra állította hosszú pályafutása során. HORVÁTH ZOLTÁN pályája érdekes tapasztalatairól mesélt rádiónknak.
Interjút hallanak GREGUSS FERENC ismeretterjesztő újságíróval is, akit most megjelent Tudományos csillagszóró című könyvéről kérdeztem.

Jingle Bells címmel ad karácsonyi koncertet a Chameleon Jazz Band december 14-én 19 órakor az Óbudai Társaskörben, december 20-án pedig Vácon, a Madách Imre Művelődési Központban.

December 15-én a Kelemen Kvartett Bartók-estjét hallgathatják meg a Budapest Music Centerben. Előző este, december 14-én pedig Keresztül Európán címmel Tompos Kátya lemezbemutató koncertjét. A Nemzeti Színház kiváló színésznője az István a Király 2013-as előadásán Réka szerepében hódította meg a Papp László Budapest Sportaréna és a Szegedi Szabadtéri Színpad közönségét. Énekesnőként talán kevesebben ismerték eddig, pedig Kátya otthonosan mozog a jazz, a pop és a világzene világában is. 2013 novemberében Keresztül Európán címmel jelent meg első önálló szólólemeze. Az album varázslatos zenei utazás Angliától Oroszországig. Dalok angol, francia, bolgár, magyar és orosz nyelven. Igazi kalandozás nem csak kelet és nyugat, de a különféle zenei stílusok között is. A dalokat Hrutka Róbert öltöztette megfelelő zenei köntösbe.

A Nemzeti Filharmonikusok folytatják a Téli esték Brahmsszal című sorozatukat Kocsis Zoltán dirigálásával december 18-án a Művészetek Palotája hangversenytermében.
Az Akadémiai ünnepi nyitány és a Tragikus nyitány testvér-kompozíciók, egymás ellentétpárjai. Amint a komponista egy 1880. szeptemberi levelében írta: „Egy nagyon vidám akadémiai ünnepi nyitányt ígértem január 6-ra Boroszlóba, benne van a Gaudeamus és minden más. Ebből az alkalomból nem tudtam megtagadni melankolikus kedélyemtől azt az elégtételt, hogy egy szomorújáték-nyitányt is írjak….az egyik sír, a másik nevet”. A melankolikus, búskomor hangszínekben tobzódó Tragikus nyitány bő húsz évvel később keletkezett, az életvidám és szellemes Akadémiai ünnepi nyitány párdarabjaként.
A d-moll zongoraverseny élete is szimfóniaként indult: az első vázlatokat Brahms akkor vetette papírra, mikor tudomást szerzett barátja és mentora, Robert Schumann öngyilkossági kísérletéről. A komponálás során később a zongoraszonáta forma is felmerült, de végül versenyműként öltött végleges formát a kompozíció. Brahms maga mutatta be Hannoverben, 1858-ban, huszonöt évesen, de a fiatal titán kompozícióját a közönség kifütyülte, a kritika pedig elviselhetetlennek titulálta. Mára elfoglalta méltó helyét a többi Brahms-remekmű mellett, ám a két zongoraverseny közül ez a kevésbé gyakran játszott. A zongoraverseny szólistája Fülei Balázs, akit 2010-ben Junior Príma Djjal tüntettek ki, 2011-ben Artisjus Díjban, 2013-ban pedig a Solti Foundation díjában részesült. Kocsis Zoltán így beszélt az ifjú tehetségről: „Nagyszerű volt Fülei Balázs előadását hallgatni. A magyar művészgeneráció egyik legígéretesebb zongoristájának tartom”.
Brahms egyetlen év leforgása alatt írta meg második szimfóniáját, bécsi letelepedése után. A Bécsi Filharmonikus Zenekar mutatta be a győri születésű Richter János vezényletével. A zeneszerző egyik barátja azt írta, hogy ez a mű „tele van kék éggel, csobogó patakkal, napfénnyel és hűs árnyakkal”, de a bukolikus szakaszokra utalva mások kifejezetten a bécsi erdő hangját vélték benne felfedezni, bécsi szimfóniának nevezve a művet.

A Nemzeti Filharmonikusok december 23-án 18:00 órakor Csajkovszkij gyerekeket megörvendeztető művét, A diótörőt adja elő. Vezényel Kocsis Zoltán. Ez A diótörő színjáték bábokkal. Közreműködnek a Budapest Bábszínház művészei, valamint a Gyermekkórus (karigazgató: Thész Gabriella). A diótörő műsoron lesz még december 27-én 11 órakor és 18 órakor is.