A Zenei Kincsestárban Cecilia Bartoli, a virtuóz barokk áriák királynője hívja hallgatóinkat újabb egzotikus utazásra. A világ, ahová legújabb albumával elvezet, ugyancsak fölfedezetlen tájnak mondható. Bartoli művésznő a cári Oroszország fénykorába, a szentpétervári operajátszás hőskorába kalauzolja hallgatóit. A hamarosan fölcsendülő zeneművek évszázadok óta pihentek elfeledve a Marinszkij Színház kottatárában. Az Oroszország európai átalakítását célul tűző uralkodók sorában három cárnő – Anna Johannovna, Jelizaveta Petrovna és Nagy Katalin – is fontosnak tartotta, hogy az udvar nyugati mód fényűző operaélettel is büszkélkedjék. Így eshetett meg, hogy a kor legelső zeneszerzői nyertek pétervári megbízásokat, egyebek közt Galuppi, Paisiello, Cimarosa vagy Sarti. Az első pétervári operatársulat Anna Johannovna kezdeményezésére jött létre olasz művészekkel. 1732-ben a cárnő megalapította az első oroszországi zenei akadémiát. Mai komponistánk, az 1728 és 1778 között élt Hermann Raupach Jelizaveta cárnő udvari zenemestereként szolgált. Ahogyan az elvárásos volt, ő is a korszak zenei világnyelvén, olaszul fogalmazott. Annál is érdekesebb, hogy Alcestéjét orosz nyelven szólaltatták meg. Igaz, a mitológiai témát ezúttal orosz librettista, Alekszandr Sumarokov formálta szövegkönyvvé. Metastasio Siroe, perzsa királyának megzenésítésénél Raupach és Cecilia Bartoli visszatérnek az olasz nyelvhez. Az I Barocchisti zenekar élén Diego Fasolis.
