Zenei kincsestár

1-3. A Zenei Kincsestár ma esti zeneszerzője a francia huszadik század egyik jellegzetes alakja, Francis Poulenc. 1899-ben született, így 1963-ig tartó élete során kivehette a részét a modern kor stiláris kaleidoszkópjából. Az impresszionizmus után találkozott az expresszionizmus és az avantgárd mozgalmaival, maga pedig a neoklasszicizmus egyik alapvetője lett. A „Hatok” csoportosulása mellett alkotói barátság fűzte Apollinaire-hez, Cocteauhoz és Bernanoshoz. Előbbi szövegére írja Az emberi hang, Bernanos szerzőtársaként a Kármeliták párbeszéde című operáját. Éluard verseire dalokat szerez, de cirkuszi zenét is komponál. „Szerzetes vagyok - és utcakölyök” – mondta magáról. Zongoraversenye is felmutatja Poulenc – és a korszak felemás arcát. Pátosz és irónia, romantikus szenvedély és játszi kedv, a kataklizmák árnyai és már-már dadaista pökhendiség ellenpólusait. Sláger és mozizene keveredik itt klasszikus formai szigorral, lírai ellágyulás harsány bombasztokkal – együtt rajzolva ki egy zaklatott évszázad portréját. A szólista Cécile Ousset, a Bournemouth-i Szimfonikusokat Rudolf Barshai dirigálja.

4. Poulenc Zongoraversenye után hallgassuk meg Csembalóversenyének Andantéját Simon Preston és a Londoni Szimfonikusok fölvételéről, André Previn vezényletével.