1-3. Antonio Vivaldi és Johann Sebastian Bach. A Zenei Kincsestár mai két komponistája azonos korszak, a barokk képviselője. És mégis: keresve sem találnánk eltérőbb karakterű zeneszerzőket, mint ez a két kortárs. Vivaldi hegedűs és olasz. Bach német orgonista. Talán ez a legszemléletesebb kép, amely rávilágít zenei gondolkodásuk különbségeire. Vivaldi az édes dallam művésze, Bach a lenyűgöző hangi konstrukcióké. Vivaldinál az érzelem, Bachnál az értelem áll az előtérben. Pazarlón áradó melodikus ösztön itt, tudatosan szerkesztett zenei architektúrák a másiknál. Vagy, filozófiai hasonlattal élve: dedukció, azaz az egyéni merész általánosítása Vivaldinál, Bach esetében az általános törvény szigorú és hajszálpontos méricskélése, azaz az indukció. Kettejük egymás mellé állítása azt is ékesen bizonyítja: azonos kor talaján, közös szabályszerűségek tiszteletben tartása mellett is mennyire meghatározók egy-egy nagy szellem egyedi vonásai. Ma este a két barokk mester egy-egy concertója szólal meg a Freiburgi Barokk Zenekar és Thomas Hengelbrock felvételéről. Még az előadói apparátus is hasonlatos: Vivaldi 4, Bach 3 szólistát léptet föl. Mégis: mindkét versenymű összetéveszthetetlenül hordozza alkotója kezevonását. Előbb a h-moll verseny szólal meg Vivaldi Harmóniai szeszély sorozatából.
4-6. A Freiburgi Barokk Zenekar most Bach 3 hegedűre és zenekarra szerzett, 1064-es jegyzékszámú concertóját játssza.
