Akvarell

Ki hinné, hogy a híres nevezetes szegedi papucsosság a Nagy Árvíznek köszönheti felvirágzását, pontosabban az utána megindult fejlesztéseknek. „Hiszen azelőtt az utakat borító feneketlen sár miatt az asszonynépek is csizmában, bocskorban jártak. A szegényebb asszonynép tehát a színes és díszes papuccsal és a drágább kelméket helyettesítő, de a helyi hagyományokba illeszkedő festő ruhával tartja fenn még mintegy fél évszázadon keresztül a szegedi népviselet jellegzetes formáit”. írja egy helyütt Bálint Sándor néprajzkutató. Azóta sok víz lefolyt a Tiszán, s bizony veszni látszott a szegedi papucs ,a város hajdan egyik legnépszerűbb portékája, amelynek mestere Rátkai Sándor 5 évvel ezelőtt , életének 98.évében hunyt el. Ám a mesterség akár a harmadik virágkorát is élheti- erről beszélgetettünk Fülemen Róza Hungarikum nagykövettel. (képünkön: Fülemen Róza a beszélgetésben említett japán kiállítás megnyitóján Érden. Forrás: Érdmost)