Meghívó

Felfedezőúton – összművészeti előadás a zuglói felső tagozatos általános iskolás és gimnazista diákoknak a Zuglói Szent István Zeneház nagytermében. „Színház az egész világ...” Shakespeare zenében, táncban, filmen. A helyszínen SOLYMOSI TARI EMŐKE zenetörténésszel, a műsorok szerkesztőjével s egyben műsorvezetőjével beszélgettem.

Elmúlik – FOLTIN JOLÁN táncdrámája a MÜPA Fesztivál Színházában is színre került a minap. A Nemzet Művészeként elismert koreográfus még az előadás tavaszi premierje előtt mesélt a megrázó történetről.

KOCSIS ZOLTÁN művészetét, zongorajátékát, vezényléseit kitörölhetetlenül őrizzük legszebb emlékeink között. De okos gondolatait is érdemes kincsként megőriznünk. Korábbi beszélgetéseinkből hallhatnak részleteket. Egyebek közt ezt mondta: „Igyekszem mindig azon a területen működni, ahol a legnagyobb szükség van rám”. Nagy szükségünk lenne rá ma is, éppen ő rá, aki a legnagyobbak közül való. Míg e műsort készítem, Mozart Requiemjét játssza zenekara Kovács János vezényletével a Zeneakadémián tartott búcsúztatásán. Megrendült gyászbeszédek sora követi egymást. Beszédet mond Áder János köztársasági elnök, Vigh Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora, Mocsári Károly zongoraművész, Perényi Miklós csellóművész, Kovács Géza, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója; a mikrofonhoz lépve egykori tanára, később barátja, a zeneszerző Kurtág György azt mondja: „Drága Zoli! A helyzetünk fordított. Természetellenes. Te kellene itt álljál, és engem, a kilencven évest búcsúztassál.” „Kocsis Zoltánról nagyon nehéz múlt időben beszélni… De maradandó nyomot, örök zenét, örök jelen időt hagy ránk” – fogalmazott búcsúbeszédében Áder János köztársasági elnök.