Velünk vannak

Ím, vár a Bárány asztala:
öltsünk fel tiszta gyolcsruhát,
átkelve már a tengeren,
zengjük most Krisztus himnuszát.

Kereszten értünk szenvedett,
szent teste lelkünk étele,
vérének éltető bora
Istenhez fűzi életünk.

Húsvétest dúló angyala
minket nem sújthat: Vére véd,
hiába zúg a fáraó:
kínzó rabságunk véget ért.

A Bárány immár Krisztusunk,
az ártatlan feláldozott,
s az új kovásztalan kenyér
szent teste, melyet ránk hagyott.

Igaz, méltó, szent áldozat!
Hatalmad megtör poklokat,
raboknak nyitja zárait,
örök jutalmat visszaad.

A sírból Krisztus fényesen
felkel, legyőzve a halált:
rabláncra fűzi zsarnokunk,
megnyitja égnek ajtaját.

Maradj örökre, Jézusunk,
fényes húsvéti örömünk,
s kiket kegyelmed újraszült,
oszd meg dicsőséged velünk.

Dicsérünk, Jézus, szüntelen,
ki feltámadtál győztesen,
Atyának, Léleknek veled
most és örökre tisztelet.
Ámen.