Délutáni találkozás

Hogy a zseniális koreográfus, Seregi László életművét az emberek emlékezetében ébren tartsák, érdekes új programmal jelentkezik az Operaház 3. emeleti cukrászdájában. Műismertetés filmbejátszásokkal. A legközelebbi ilyen előadás május 19-én lesz. A téma: Seregi László Szentivánéji álom. Seregi 80 évesen így fogalmazott:
„Életem alkonyán készítettem el a Szentivánéji álom című darabomat, s csodálatos emlékek fűznek ehhez az alkotáshoz. Amit leginkább kedvelek, s amit a koreográfia legsikerültebb részének is szoktak nevezni, az a két szerelmespár intrikákkal és varázslással bonyolított jelenete.” Seregi legendás Shakespeare-trilógiájának (Rómeó és Júlia, Szentivánéji álom, Makrancos Kata) középső darabja az avoni hattyú egyik legnépszerűbb vígjátéka nyomán készült Mendelssohn közismert muzsikájára. Előadó: Hatala Boglárka. Vendég: Rujsz Edit balettmester.
A május 26-i program: Seregi László Rómeó és Júlia. Előadó: Karczag Márton.
„Van egy régi keletű, ám kissé cinikus színházi vélekedés, amely úgy szól: ha semmi sem jut eszedbe, végy elő egy Shakespeare-darabot.” A balett koreográfusa, Seregi László fogalmazott így a bemutató idején, ám az egyik leghíresebb magyar balett-klasszikus alaposan rácáfolt erre az önironikus mondatra. Seregi vállaltan Zeffirelli-ihletettségű, látványos, színpompás balettje alapjaiban reformálta meg a hagyományos történetmesélő táncjátékot, vérbő reneszánsz történetet álmodott színpadra, amely a remekbe formált szituációk, a festői kulisszák mellett eleven emberi tartalmával, az apró rezdülések iránti figyelemmel nyerte meg a hazai és külföldi nézőket egyaránt. Csillogása azóta sem fakult meg, népszerűsége, sikere évtizedek óta töretlen.
Május 29. Seregi László Makrancos Kata. Előadó: Karczag Márton
Shakespeare Makrancos Katája egy sor zenés színpadi és filmes adaptációt ihletett. A balett-feldolgozások közül fontos megemlíteni Maurice Béjart 1954-ben készített koreográfiáját Scarlatti zenéjére, a cseh Vera Untermüllerová 1961-ben cseh zeneszerző dallamaira készült művét, vagy John Cranko ugyancsak Scarlatti zenéjére készített alkotását 1969-ből.
Ezt a sort folytatta Seregi László 1994-ben, aki koreográfiájához Goldmark Károly zenéjét választotta, a komponista így Hidas Frigyes igényes válogatásának köszönhetően (kis híján 80 évvel a halála után) Shakespeare társszerzője lett. A szerkesztett balettzene új egységes műként hat, mintha a rég halott zeneszerző épp ehhez a koreográfiához írta volna.
Seregi László meghatározó egyéniség volt a Magyar Nemzeti Balett történetében, magáénak érezte a reneszánsz világlátást, és ez érzékelhető volt ezen műveiben is; de legfontosabb koreográfusi képessége kiemelkedő dramaturgiai érzékében érhető tetten, mellyel közérthetően, és szórakoztatóan fordította le a drámai műveket a tánc nyelvére.