Akvarell

Bárhová kattint az ember az interneten , bárkivel beszél- hozzáértővel vagy rácsodálkozóval- egyazon gondolatok szöknek elő Árkossy István festészetével, grafikáival vagy épp írói munkásságával kapcsolatban: valamennyien szuperlatívuszokban fogalmaznak a kolozsvári születésű művészről.Ki grafikai kompozícióinak kiérlelt motívumait és festményeinek megelevenítő tárgy- és látványhűségét s mindezek szürrealisztikus látomásokká minősülését, ki fölényes rajtudását, ki pedig esszéírói jelenlétét és gyönyörű írói stílusát méltatja. „..Árkossy világteremtő művész, a valóságos élmények mélyen elraktározódnak benne, és alkotás közben minden újraértelmeződik, egy újfajta szintézisbe, újfajta kapcsolatrendszerbe ágyazódik. A művész megteremti saját belső világát. Egy teljes, újragondolt, mélyen elvont univerzum tárul fel képein, rajzain és rézkarcain egyaránt; a kozmikus szemlélet az univerzális érdeklődésből fakadó élménykomplexummal társul..."-írja Horváth Hilda művészettörténész. Bágyoni Szabó István mestermunkáknak nevezi tusrajzait, dr. Feledy Balázs szerint Árkossy István írónak is kitűnő, de képzőművésznek kivételes. Banner Zoltán művészettörténész úgy látja: Árkossy „Korán mesterfokra érő alkotó, aki akkor is szalon- és színes-képes, ha csak fekete-fehér. Ez a művészet Kolozsvár-nosztalgia és Kolozsvár-kisugárzás, most már bárhol keletkezzék.”Ezt a Kolozsvár-kisugárzást keresi az ember ösztönösen akkor is, amikor belép a művész budapesti kiállítására a Duna palotába annak ellenére, hogy a kiállítás címe: A játék szelleme- s a címből sejthető, hogy nem a szülőváros tornyai tűnnek fel majd, hanem a XXI. század rekvizítumai, meghökkentő, elgondolkodtató asszociációsorozatokban. A kiállítás középpontjában Szent Antal, Szent Sebestyén és Szent György különleges triptichonjának fénykörében beszélgettünk Árkossy István festő- és grafikusművésszel