A Zenei Kincsestárban két Bach-szonátát hallhatunk Ittzés Gergely és Anthony Newman előadásában, a Hungaroton nemrégiben megjelent lemezéről. A két, finom és filigrán kamaradarab Bach életének két, meglehetősen távol eső korszakában keletkezett. Az 1034-es jegyzékszámú, e-moll szerzemény föltehetőleg Köthenben, 1717 és 1720 között. Fiatal kora ellenére Bach leleményesen alakít az olaszoktól átvett szonátaműfajon: a csembaló immár nem merő kísérőhangszer, hanem egyenrangú partnere a fúvós hangszernek.
Bach E-dúr fuvolaszonátája több mint húsz esztendővel későbbi az imént elhangzott darabnál. 1741 körül keletkezett, a feltételezések szerint Lipcsében vagy Potsdamban, ami arra vall, hogy kapcsolatba hozható Bach látogatásával a porosz udvarban, ahol a fuvolázó uralkodó, Nagy Frigyes is fogadta a komponistát, hogy Szilézia meghódítója, a hétéves háború későbbi győztese és Bach közös muzsikálással töltsék az időt.