Trezor

Bizonyára nem tud róla még, de örömmel súgom a fülébe, hogy van egy olyan mozgalom, aminek a neve Kertnézőben; szülőatyja egy fiatalember, akit Rácz Péternek hívnak. Saját magáról így vall:
„Sokrétű tapasztalat kellett ahhoz, hogy eredményes kerttervező legyek. Figyeltem az embereket és a természetet, próbáltam megérteni egymáshoz való viszonyukat. Vélhetően ez a tapasztalás segít abban, hogy megérezzem azokat a helyeket, ahol szívesen tartózkodunk, és megértsem, miért érezzük ott jól magunkat, miért tudunk ott feltöltődni. Ilyen kertek megtalálása, megmutatása vezérelt abban, hogy elindítsuk a Kertnézőben programot. Hiszem, hogy számtalan rejtett kincs van országunkban, amik arra várnak, hogy másoknak is örömet okozzanak. Kívánom, hogy sokan csatlakozzanak hozzánk, és izgalmas inspiráló kertekért ne kelljen feltétlenül külföldre utaznunk.” Varga Zsóka beszélgetett Rácz Péterrel a Kertnézőben, 2017. május 30-án a Kert, Fák Lugasok című műsorban. A honlap itt található, minden tudnivalóval: kertnezoben.hu … természetesen ékezetek nélkül.

. : Szár ősi, Árpádkori település a Vértes-hegység északkeleti oldalában. Szent István királyunk unokaöccsének, Szár Lászlónak adományozta ezt a vidéket, így a település első tulajdonosától kapta a nevét. Az első két évszázad virágzó életének a tatár pusztítás vetett véget, 1241-ben a lakók vagy áldozatul estek, vagy elmenekültek, épületeik rommá válva elenyésztek. Az első pontos adatunk a 1700-as évek elejéről származik, ekkor Pilisvörösvárról jövő német anyanyelvű lakosok telepednek le itt. Ők a tatai Esterházy József akkori jobbágyaiként és hűbéreseiként érkeznek és alapítják meg a falut. Maguk építenek házakat, művelik a földeket, egyben elindul a gazdasági és vallási élet. Tisztelet és hála őseink áldozataiért: És itt, ennek a községnek a templomában most újra megszólalt az orgona. Hogyan és miként, ennek történetéről beszél LAUB János kántor Cs. Nagy Tamásnak.