A Zenei Kincsestárban Mozart utolsó előtti, g-moll szimfóniáját hallgatjuk meg egy remek felvételről a Berlini Filharmonikusokkal és Karl Böhmmel. Az 550-es Köchel-számú remekmű egy szimfónia-hármas középső tagja. A három szerzeményt nem csupán keletkezésük ideje kapcsolja egybe, de olyan zenei és gondolati összefüggések fedezhetők föl közöttük, hogy szinte egybefüggő triptichonként is tekinthetünk rájuk. Mozart teljes gondolati komplexitása és egyetemes zenei dimenziói sűrűsödnek össze e szimfóniahármasban, amelynek a sors csakugyan összefoglaló szerepet szánt. Mozart avatott tolmácsolójaként Böhm kivételes érzékkel egyensúlyoz a forma könnyedsége, eleganciája és a mozarti világlátás univerzális mélységei között.
