Délutáni találkozás

I/ A magyar bor
Ugyan a magyar szőlő szüreti szezonban is gyakran hiányzik a boltok polcairól, de a magyar borok kínálata mintha örvendetesen megszaporodott volna az utóbbi időkben (években?).
Az uniós politikának köszönhetően sokhelyütt kivágták az szőlőt, mintha nem lenne érdemes bort készíteni? A szőlőterületek nagysága messze a megengedett kvóta alatt található.
Vannak-e fiatal borászok? Mennyire tudja védeni az érdekeiket a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa?
Mennyire vagyunk sikeresek a nemzetközi piacon? Kevesen gondolnak bele itthon, de az osztrák bor kapósabb Európában, mint a magyar. Ez az - éghajlati és táji - adottságokat figyelembe véve nem kéne, hogy így legyen. Mikor jutunk el oda, hogy a made in Hungary a boros címkén az egyértelmű minőség jele lesz?
Műsorunk vendége Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa elnöke

II/ Az okos város
Az okos városban este csak akkor ég a közvilágítás, ha a sétáló épp arra jár. Az elektromos BKV autóbuszt a megállóban tölti vezeték nélkül a töltő. A sofőr nem kéri a jegyeket, (ha az első ajtónál szállunk fel), mert annak ára automatikusan levonódik a bankszámlánkról.
Az okos város lakosa az autójában nem pazarolja az idejét a dugóban – mert ilyen sincs. Meg az autóban sincs volán, mint ahogy vezető sem kell bele. A járművek maguk választják ki a leggazdaságosabb útvonalat, mindössze a célt kell bepötyögni a fedélzeti számítógépbe. Illetve dehogyis bepötyögni: csak bemondani. Az utazó nyugodtan intézheti a hazaút során a levelezését, nem kell a vezetéssel fárasztania magát.
Az okos város házai is okosak, egymással is kommunikálnak, és a hűtőszekrény talán saját maga állítja be a megfelelő hőfokot, attól függően, hogy milyen élelmiszert raknak bele. Vagy ez túlzás?
És a falu: okos falu is lesz? Vagy a városon kívül nincs élet?
Kérdés, hogy az okos város lakója is olyan okos-e, mint a lakhelye. De erre tudjuk a választ: nem. Amit nem tudunk: az okos város lakója boldogabb lesz-e, mint most, amikor a városa még egy kicsit butácska.