A Zenei Kincsestár mai zenetörténeti útja Velencébe vezet. A kalendáriumok 1709. december 26-át mutatnak, és az Aranyszájú Szent János nevét viselő operaház közönsége egy jószerével ismeretlen zeneszerző bemutatójára sereglett egybe. A karácsonyi szezon friss szenzációja az Agrippina című opera, a zeneszerző pedig a szász Georg Friedrich Händel. Igaz, az ifjú komponista a legelőkelőbb római palotákban halmozott diadalra diadalt. A concerto grosso műfajában mindent megtanult, ami Corelli nyomában megtanulandó, nemkülönben az operaszerzés terén, ahol Alessandro Scarlatti a követendő példa. A siker tehát szinte borítékolható, még akkor is, ha a velencei publikum nem sejteti, hogy a következő fél évszázad egyik zenei óriása, a barokk muzsika Rubense ül a csembalónál, hogy az előadást irányítsa. A színhely a Néró-kori Róma, ám a kulisszák szelídebbek a történelemkönyvek leírásainál. Szerelem, cselszövés, féltékenység és intrika váltakozik, hogy Junó istennőnek legyen majd mit kibogoznia a fináléban. A szólisták: Derek Lee Ragin, George Mosley, Jonathan Peter Kelly, Michael Chance, Donna Brown és Alastair Miles, az Angol Barokk Szólisták élén John Eliot Gardiner.
