Kapcsolatban

Ebben a helyzetben érdemes azt vizsgálni, mi is hát az az elem, - s miféle múltra támaszkodik az az igény, amely „nemzetek feletti európaiságot” tűzött a zászlajára.
Márai Sándor minderről az „Egy polgár vallomásai” című önéletrajzi regényében írt, 1934-ben. A következő részletet innen választottam. Miként látta az író, az első világháború utáni, önmagát kissé kozmopolitának feltételező akkori Németországot?
Minden új embert ebből a szemszögből vizsgáltam: szerettem volna megtudni, él-e már azon európai ember, - valahol egy lengyel szalónban, vagy dán egyetemen, szónokol-e már az a fajta európai, aki elsősorban az, s csak azután dán, vagy lengyel? Néha azt hittem, elém dob az élet - vagy az irodalom – egy ilyen európait. De legtöbbször csak csavargók voltak, vagy kalandorok, akiket vonzott a gazdag város.
Az EU establishment úgy tekint az orbáni politikát megszavazó masszív felhatalmazásra, mint a saját életstílusát fenyegető kihívásra. Mindezt Frank Furedi írta: Magyarország: Az EU rosszfiúja címmel.