Különös időutazás részesei lehetnek a ma esti Zenei Kincsestár hallgatóiként. 1957-ben, amikor a hamarosan megszólaló fölvétel készült, Richard Strauss mára klasszikus operája, az Arabella még jóformán kortársi műnek számított. A magyar karmesterlegenda, Solti György így aztán a müncheni operazenekarral és a parádés szólistákkal szinte még szerzőtárs gyanánt alakíthatott a zene hangsúlyain. Az 1933-ban bemutatott Arabella librettóját Strauss szoros együttműködésben alakította ki az alapművet jegyző Hugo von Hofmannstahllal. Noha a műfaji megnevezés lírai komédia, Strauss zenéje a szecesszió korabeli Bécs fülledtségét leheli. A történet az eladósodott Waldner grófot és két lányát, Arabellát és Zdenkát helyezi a középpontba. A tét a leányok kiházasítása különféle trükkök és színlelések révén, hogy az atya szorult anyagi helyzete ne jelentsen akadályt. Akár a mesében: az alakoskodó adok-kapok végén diadalra jut a tiszta szerelem. A címszerepben Lisa Della Casa, Zdenkát Hilde Güden, a grófi atyát Otto Edelmann, a szerencsés kérőt, Mandrykát pedig George London formálja meg.
