Délutáni találkozás

Beszélő címerek- így nevezik a magyar címereket és nem csak szakmai körökben, de azokon kívül is. Pécsi L Dániel jelképművész az idén magas állami kitüntetést vehetett át több évtizedes munkásságáért , szépségesre és hitelesre formált címereinkért, amelyekhez- hogy a hasonlatnál maradjunk, -saját mondatait is hozzáfűzte . A heraldika szigorú szabályait követő alkotásainak száma immár túl van az ötszázon. A tervek szerint december 10-én lesz annak a címernek az ünnepélyes avatása, amelyet a Halmos Béla Baráti Kör számára tervezett s amely egyáltalán nem számított munkának, inkább felajánlás és főhajtás egy kiemelkedő életmű és egy tisztelettel és szeretettel övezett ember emléke előtt. Szegről -végről valamennyi címere ez: felajánlás és főhajtás. Pécsi L Dániel jelképtervező művész töretlen hittel és következetességgel áll ki mindamellett, amit hivatásául választott, s ebbe a körbe a legszebb hagyományok megőrzése éppúgy beletartozik, mint a jelképtervezés, amelynek mesterévé lett. Ahogyan egy korábbi beszélgetésünkben fogalmazott: lelki igény alakította úgy, hogy a rendszerváltás után egyre több egyház, egyre több közösség keresett olyan művészembert, aki összefoglalja múltját, jelenét és legfőbb értékeit, korokon átívelő üzenetét a jövő számára. Hogyan mélyült el kapcsolata az elektromérnök fiatalembernek a heraldikával, milyen szerepet játszik az életében a jel-jelkép-jelentés hármassága , miképpen születnek az új meg új megbízások,erről is mesél a Magyar Művészet élő legendái című sorozatunk mai eposzában Pécsi L Dániel jelképtervező művész. (képünkön: Pécsi L. Dániel a Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozatának kitüntetésével )