Zenei kincsestár

A napokban ünnepeltük a Magyar Kultúra Napját. Úgy illő, hogy péntek esti régizenei összeállításunkat is ennek az ünnepnek szellemisége járja át. Hisz a nemzeti kultúra nem egyéb, mint megtartó, közös emlékezetünk. Ami a zene nyelvén is megfogalmazódik, illetve sajátos nemzeti jegyeinket is beléoltja a világ zenekultúrájába. Halljuk hát a magyar föl legrégibb föllelhető zenei emlékeit. Elsőként az itt élt rómaiak világa elevenedik meg Kemény Kinga jóvoltából, aki Pindarosz Apolló-ódáját szólaltatja meg az Aquincumban föltárt orgonamaradvány rekonstruált, az eredetit idéző változatának segítségével.
A szerzetesség megjelenésével a szerzetesi kultúra is termőtalajra talált magyar földön. Még az egyetemes európai gregorián kultúra is figyelemre érdemes oldalágakat hajtott itt, mint azt a Schola Hungarica Szendrei Janka vezényelte fölvétele is bizonyítja.
A késő középkori Magyarország gazdagságát és hírét jelzi, hogy messzi földről is érkeztek hozzánk énekmondók és vándormuzsikusok, magukkal hozva vallon, flamand, breton vagy épp németföldi zenekultúrájuk hatásait, a madrigáléneklés és az éledő többszólamúság csodáját. Következő három szerzőnk Peire Vidal, Oswald von Wolkenstein és Jacques Barbireau. Szerelmi költészetükből Sebő Ferenc, a Fraternitas Musicorum, a Les Menestrels, a Bécsi Régizenei Együttes továbbá Lugosi Melinda, Keönch Boldizsár, Antal Mátyás és a Czidra László vezette Camerata Hungarica nyújt ízelítőt.
Vérzivataros századaink emléke is megelevenedik nemzeti zenetörténetünk lapjain. XVI.-XVII. századi énekmondóink, Tinódi Lantos Sebestyén, Wathay Ferenc vagy épp Bakfark Bálint először fogalmazzák meg a zene nyelvén a hazaszeretet nemes érzését. Utóbbi ráadásul az első igazán európai rangú hangszeres szerzőnk. Hármójuk kompozícióit Kertész Péter, Benkő Dániel és Szíjjártó Csaba szólaltatja meg.
Nemzeti zenetörténetünk elképzelhetetlen a felekezeti illetve az iskolákban zajló kóruséneklés nélkül. A Debreceni Kollégiumi Kántus Huszár Gál 1574-ben összeállított énekeskönyvéből énekel Berkesi Sándor vezényletével, majd a pozsonyi Anna Hansen Schuman-kódex hangjegyei kelnek életre a Schola Hungarica és Dobszay László fölvételén.