Akvarell

2020 egészen biztosan nem az állandóság éve lesz, ám a Változatlanság
hullámhossza c. táncszínházi előadás az esztendő termése. Szepes Mária eredeti
regénye azonban a kiútkeresésként is felfogható. Egyrészt azzal, hogy a 80-as
évek társadalmi kényszerében a szerző a tudományos-fantasztikus formát
választotta a megjelenés érdekében. Másrészt, hogy örökérvényű problémákat,
sorskérdéseket mutat fel - a lélek kavargását; ahogy már magában a darabban a
szöveg, a zene és a mozgás vibrál együtt - talán a megoldást is megmutatva.
Bucsás Györgyi élete állócsillagának a kimeríthetetlenül változatosnak tartott
flamencót választotta.

2020. a szó szerinti értelemben vett cirkusz jegyében is indult. A porond
művészei a budapesti nemzetközi fesztiválon még minden további nélkül
összemérhették tudásukat, ráadásul a nézők magyar sikernek örülhettek.
Tóth János András hangulatidéző helyszíni felvételén először  a zsűri egyik
tagját, a Cirkusz Világszövetség Ügyvezető igazgatóját, Mata Zsuzsannát
hallják még a döntő előtt; majd a díjátadó gálán Fekete Péter kulturális
államtitkárt, aki a szakma megújításáért is felel. Természetesen nem
maradhat ki a nyilatkozók sorából maga az aranydíjas nyertes, azaz ifjabb
Richter József sem, aki feleségével- egyben fellépő partnetével – együtt
kapta az elismerést.

2020. - akárhogy táncoljuk is körbe, akármilyen bűvésztrükköt is vetnénk
be – végül mégiscsak a nem vagy másként megvalósuló kulturális és
sportrendezvények éve is lett. Például a Giro d’Italia országúti kerékpáros
körverseny magyarországi rajtjához kapcsolódóan egy nagyszabású
sportágtörténeti kiállítást terveztek. Gyarmathy Dóra még akkor kereste
meg a szervezőket, amikor úgy tűnt, hogy teljes erővel taposhatják a pedált
céljuk felé. A féket nem ők húzták be. Az első kérdés azonban
természetesen az volt, hogy is kerülne a bringa a Budapesti Történeti
Múzeumba. A választ az egyik kurátor, Perényi Roland fogalmazta meg.

Kép: "Rubia Flamenca"