Őrtüzek

1867 után az 1635-ben, Nagyszombatban Pázmány Péter által alapított egyetemet minden birtokával és alapítványával együtt állami tulajdonná nyilvánították. A 19–20. század fordulójára a budapesti egyetem számos tanszékére protestáns, izraelita vagy éppen nyíltan ateista professzort neveztek ki. Ugyanígy a hallgatóság nagyarányú számbeli növekedése mellett jelentős felekezeti eltolódás ment végbe. Ilyen körülmények között a római katolikus vallású hallgatók és a katolikus egyház jogosan emelte fel szavát az ő érdekeik sérelme miatt. A katolikus egyház komoly szellemi műhelyek felállításával próbálta ellensúlyozni az ateista térhódítást. A századfordulón több mozgalom bontakozott ki a katolikus érdekek és a katolikus szellemi kultúra és tudományosság biztosítására. Glattfelder Gyula későbbi csanádi püspök családja vagyonát is felhasználva, s azt nagyarányú adománygyűjtéssel kiegészítve Szent Imre Kollégiumot indított Pesten és Budán, és Szent Imre Kört szervezett, hogy az állami kézben lévő felsőoktatásba szilárd keresztény értékrendű fiatalokat bocsásson.

Mai műsorunkban Vajda Tamás történésszel, a Szegedi Tudományegyetem Levéltárának igazgatójával beszélgetünk a római katolikus egyházi felsőoktatás, tudományosság történetéről az 1867. évi osztrák–magyar kiegyezéstől a Horthy-korszak végéig, és arról hogy a magyar katolikus egyház miként gondoskodott a keresztény értelmiség utánpótlásáról.
2021. április 1-jei beszélgetésünkben az egyházi felsőoktatás és tudományosság kérdését az 1948. évi államosításig tárgyaljuk, és azt vizsgáljuk, hogy milyen üzenettel indult útjára a keresztény értelmiség, miként ültette át a katolikus egyház a keresztény tudományosságba és a pasztorációs gyakorlatba a cselekvő szeretet irgalmát, és a szociális gondolkodást.