Zenei kincsestár

Érdekes ritkaságokra bukkan, aki muzeális fölvételek között kutakodik. Nem csak nehezen hozzáférhető zeneművek részleteire, de mára elfeledett művészek alakításait őrző kincsekre is, amelyeken nem csupán egykori nagy muzsikusok emléke sejlik át, de egy egész korszak atmoszférája is. Ma az 1902 és 1977 között élt nagy orosz lírai tenor, a moszkvai Nagyszínház sztárja, Szergej Lemesev Csajkovszkij-alakításait idézzük föl, és velük az orosz operajátszás nagy korszakát is, amely – drámai ellentétben a történelmi körülményekkel – a sztálini diktatúra idején is életben tartotta ezt az arisztokratikus műfajt. Lemesev kimagasló művészete csakis a hangrögzítésnek köszönhetően válhatott ismertté világszerte: a kiváló művész sohasem kapott lehetőséget, hogy hazáján kívül is bemutatkozhassék. Elsőként a Rómeó és Júliából hallunk részletet egy 1953-ban készült fölvételről. Júlia szerepében Tatyána Lavrova, a Dadát Alexandra Matusina kelti életre. A Moszkvai Filharmonikusok élén Szamjuil Szamosud.

Szergej Lemesev a következő percekben az Anyegin Lenszkijeként remekel egy 1936-ból való fölvételen. Olga szerepében Broniszláva Zlatogorova, a Moszkvai Nagyszínház Zenekarát Vaszilij Nyebolsin vezényli.

Csajkovszkij 1887-ben komponálta a Cserevicski, ismertebb címén A cárnő cipellője című operát. Szergej Lemesev Vakula, a kovács ariosóját és dalát idézi meg. A fölvétel 1938-ban készült a Moszkvai Nagyszínház Zenekarával és Lev Steinberggel.

Szergej Lemesevtől a Pikk dáma részletével búcsúzunk. Hermann áriájának 1948 és 1950 körül készült fölvételén Borisz Khaikin vezényli a Moszkvai Nagyszínház Zenekarát.